A pneumothorax (PNX) egy hirtelen fellépő állapot, amelyet a levegő jelenléte jellemez a pleurális térben (azaz a tüdőt és a mellkasfalat szegélyező két pleurális szórólap közötti virtuális térben).

Ezt egy tüdőbuborék felszakadása okozza, aminek következtében a levegő felhalmozódik a pleurális üregben, elfoglalva teret a tüdőből, ami a tüdő összeomlásának kockázatával jár.

Lehet spontán, poszttraumás vagy másodlagos betegség.

A pneumothorax okai

A pneumothorax lehet elsődleges vagy másodlagos.

Elsődleges spontán pneumothorax

A spontán vagy egyszerű típus ismeretlen eredetű, és gyakran tüdőbetegség hiányában fordul elő.

Gyakran előfordul férfiaknál: 40 év alatti, magas, vékony, gyakran dohányos.

A tüdőcsúcsokon lokalizált kis subpleurális bullák spontán felszakadása okozza.

Gyakran érinti a jobb tüdőt, és nagy a valószínűsége a kiújulásának (50%).

Másodlagos spontán pneumothorax

A spontán másodlagos pneumothorax különféle tüdőbetegségekkel összefüggésben fordul elő.

A leggyakoribb a krónikus obstruktív tüdőbetegség, amely az esetek mintegy 70%-át teszi ki.

Gyermekeknél az egyéb okok közé tartozik a kanyaró, az echinococcosis, az idegen test belélegzése és bizonyos veleszületett rendellenességek (cisztás adenomatoid malformáció és veleszületett lebenyes emphysema).

A spontán pneumothoraxban szenvedők 11.5%-ának volt olyan családtagja, akinek korábban már volt ilyen állapota.

Az olyan örökletes állapotok, mint a Marfan-szindróma, a homocisztinuria, az Ehlers-Danlos-szindróma, az alfa-1-antitripszin (túltáguláshoz vezető) és a Birt-Hogg-Dubé-szindróma családi pneumothoraxszal hozható összefüggésbe.

Általában ezek az állapotok más jeleket és tüneteket okoznak, és általában nem a pneumothorax az első esemény.

A Birt-Hogg-Dubé szindrómát a follikulin nevű fehérjét kódoló FLCN gén mutációi okozzák (a 17. kromoszómán található p11.2).

Az FLCN gén mutációit és tüdőelváltozásokat is azonosítottak olyan családi pneumothorax esetekben, amelyekben a Birt-Hogg-Dubé szindróma egyéb jellemzői hiányoznak.

Az imént leírt genetikai összefüggések mellett az A2B40 HLA haplotípus genetikai hajlam is a spontán pneumothoraxra.

Traumás pneumothorax

A traumás pneumothorax tompa traumából vagy a mellkasfalon behatoló sebből származhat.

A leggyakoribb esemény a bordatörés, amelyben a csontcsonk behatol a mellhártyába, és károsítja a tüdőszövetet.

Ez a típus a robbanás áldozatainál is megtalálható.

A mellkast érintő bizonyos orvosi eljárások, mint például a központi vénás katéter vagy tüdőszövet biopsziája pneumothoraxhoz vezethet.

A pozitív nyomású lélegeztetés, akár mechanikus, akár nem invazív, barotraumát okozhat, ami pneumothoraxhoz vezethet.

Tünetek

A pneumothorax hirtelen szúró mellkasi fájdalomban nyilvánul meg, amely légzési nehézséggel és száraz köhögéssel járhat.

Egyes esetekben az állapot tünetmentes lehet.

Hipertóniás pneumothorax

A hipertóniás pneumothorax olyan állapotra utal, amely a légzés vagy a vérkeringés jelentős károsodásához vezet.

A hipertóniás pneumothoraxban szenvedőknél a leggyakoribb tünetek a mellkasi fájdalom és légzési nehézség, gyakran megnövekedett pulzusszámmal (tachycardia) és szapora légzéssel (tachypnoe).

Ez egy olyan egészségügyi vészhelyzet, amely további vizsgálat nélkül azonnali kezelést igényelhet.

Pneumothorax hypertonia fordulhat elő gépi lélegeztetés során, ilyenkor nehéz lehet felismerni, mivel az érintett személy nyugtató hatású.

A légcső egyik oldalra való eltérése és a jugularis vénás nyomás növekedése (tágult nyak vénák) nem megbízhatóak klinikai tünetekként.

Diagnózis

A pneumothorax diagnózisa a következőkön alapulhat:

• mellkasröntgen: a levegő jelenlétének a mellhártyaüregben és a tüdő összeomlásának megfigyelésére;
• mellkasi CT-vizsgálat: elengedhetetlen a másodlagos pneumothoraxot és a buborékok jelenlétét okozó patológiák kimutatásához;
• pneumológiai szakorvosi vizsgálat.

Mellkas röntgen

Mellkasröntgen, amely spontán pneumothoraxot mutat.

Hagyományosan a mellkasröntgen, postero-anterior vetületben a legmegfelelőbb diagnosztikai vizsgálat.

Ha a röntgen nem mutat pneumothoraxot, de alapos a gyanú, akkor további mellkasröntgenre lehet szükség oldalvetületben.

Nem szokatlan, hogy a mediastinum (a tüdő között elhelyezkedő, szívet, nagy ereket és légutakat tartalmazó szerkezet) nyomáskülönbségek miatt az egészséges tüdő felé tolódik el.

Hipertóniás pneumothorax esetén a diagnózist főként a tünetek, például a hipoxia és a sokk megfigyelése határozza meg.

A pneumothorax mérete (azaz a pleurális térben lévő levegő térfogata) a mellkasfal és a tüdőfal távolságának mérésével ésszerű pontossággal meghatározható.

Ez a kezelés szempontjából lényeges, mivel a különböző méretű pneumothoracumot másképp kell kezelni.

A számítógépes tomográfia használata pontosabb méretmérést tesz lehetővé, de rutinszerű alkalmazása ebben az összefüggésben nem javasolt.

Nem minden pneumothoracia egységes.

Kis mennyiségű folyadék látható a mellkasröntgenen (hidropneumothorax), ez a folyadék lehet vér (haemopneumothorax).

Egyes esetekben az egyetlen jelentős eltérés a röntgenfelvételen a „mély barázda jel”, amelyben a mellkasfal és a rekeszizom közötti tér megnagyobbodott a folyadék kóros jelenléte miatt.

Ezenkívül az ultrahangot gyakran használják fizikai traumát elszenvedett személyek értékelésére, például a FAST echo protokollal.

Az ultrahang használata érzékenyebb lehet, mint a mellkasröntgen a zárt trauma utáni pneumothorax azonosítására.

Ez a technika más vészhelyzetekben is gyors diagnózist biztosíthat, és lehetővé teszi a pneumothorax méretének számszerűsítését.

Kezelések

Ha a pneumothorax elsődleges, enyhe és a beteg nem túl tüneti, elegendő lehet a beteget kórházi megfigyelés alatt tartani klinikai megfigyeléssel és mellkasröntgenfelvétellel annak dokumentálásához.

Ha a tüdőösszeomlás súlyosabb, szükség lehet mellkasi drén elhelyezésére, amely lehetővé teszi a levegő távozását a pleurális térből, és ezáltal lehetővé teszi a tüdő ismételt kitágulását.

Primer pneumothorax esetén sebészeti kezelés (a légszivárgásért felelős bullák vagy szklerodisztrófiás területek reszekciója) történik:

• ha a patológia először fordul elő, és a tüdő önmagában nem tágult újra;
• ha annak ellenére, hogy több nap telt el a lefolyó elhelyezése óta, tartós légszivárgás fennáll;
• megismétlődése esetén.

Másodlagos pneumothorax esetén viszont a kezelés megválasztásánál figyelembe kell venni az azt okozó patológiát, a beteg állapotát, légzésfunkcióját.

Hogyan lehet megelőzni a pneumothoraxot?

A légmell megelőzésére nincs lehetőség, de mivel megfigyelték, hogy a dohányzás, valószínűleg gyulladásos mechanizmuson keresztül, elősegítheti a primer légmell kialakulását, ennek abbahagyása javasolt.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Légútkezelés egy közúti baleset után: áttekintés

Tracheális intubáció: mikor, hogyan és miért kell mesterséges légutat létrehozni a beteg számára

Mi az újszülöttkori átmeneti tachypnoe vagy az újszülöttkori nedves tüdő szindróma?

Traumás pneumothorax: tünetek, diagnózis és kezelés

A tenziós pneumothorax diagnózisa a terepen: szívás vagy fújás?

Pneumothorax és Pneumomediastinum: a tüdőbarotraumában szenvedő beteg megmentése

Különbség az AMBU ballon és a légzőgolyós vészhelyzet között: két alapvető eszköz előnyei és hátrányai

Nyaki nyakörv traumás betegeknél a sürgősségi orvoslásban: mikor kell használni, miért fontos

KED extrakciós eszköz a trauma eltávolításához: mi ez és hogyan kell használni

ABC, ABCD és ABCDE szabály a sürgősségi orvoslásban: mit kell tennie a megmentőnek

Többszörös bordatörés, repedéses mellkas (bordavolet) és pneumothorax: áttekintés

Forrás:

Medicina Online