Vashiányos vérszegénység: milyen ételek ajánlottak

A vérszegénység leggyakoribb formái közé tartozik a vashiányos vérszegénység, amely mind a férfiakat, mind a nőket bármely életkorban érintheti, gyakoribb gyermekek, serdülők és fogamzóképes korú nők, illetve terhesség alatt álló és/vagy újszülöttjüket szoptató nők körében.

A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag az anyagcsere folyamatokhoz, ezért nagyon nagy mennyiségben van jelen a szervezetben.

Ha szintje csökken, annak következménye lehet a vér oxigénellátásának csökkenése, mivel hozzájárul a hemoglobin képződéshez, de számos anyagcsere-folyamat megváltozása is, ami a szervezet általános közérzetére is hatással van, ami a vérellátás legjellemzőbb megnyilvánulása. ami a fáradtság erős érzése.

A vashiányos vérszegénységet számos tényező okozhatja, beleértve a felszívódási problémákat és a helytelen étrendet.

Vashiányos vérszegénység: mi ez?

Az oxigén nélkülözhetetlen eleme testünk jólétének, valamint az egészséges szervek, izmok és szövetek számára.

Különösen egy fehérjének, a hemoglobinnak köszönhető az oxigén szállítása a vérben: ennek hiányában vashiányos vérszegénység alakul ki, mivel nincs elegendő vas a megfelelő mennyiség előállításához.

A vashiány okozta fő tünet az asthenia, azaz nagyon súlyos és általános fáradtság és gyengeség, légszomj, tachycardia, sápadtság, fejfájás és szédülés, álmatlanság, ingerlékenység, hideg végtagok és lábbizsergés, törékeny körmök és hajhullás.

Ez a tünet a szervezet legyengülésétől függ, ami egyrészt a vér alacsonyabb oxigénellátásából, másrészt a vas jelenlététől függő számos enzimreakció megváltozásából adódik, ami az immunrendszer, a hőszabályozó rendszer és a az agy neurotranszmissziós rendszere.

Mik a vashiányos vérszegénység okai?

A vashiányt különféle állapotok és betegségek okozhatják.

A vashiányos vérszegénység fő kockázati tényezője a terhesség és a szoptatás, mivel a magzat fejlődése és az újszülött táplálása idején a nőnek nagyobb vasbevitelre van szüksége.

A vashiány külső és belső vérzésekkel is összefüggésbe hozható, ezért nem látható.

Ez jellemző bizonyos kórképekre, mint például hiatus hernia, daganatok, peptikus fekély vagy végbélpolip, de olyan élettani állapotokra is, mint a menstruációs ciklus.

Vérszegénységet okozhatnak az anyagcserét zavaró krónikus bélbetegségek is, mint például a Crohn-betegség, a colitis ulcerosa vagy a cöliákia, valamint azok a műtétek, amelyeknél bélszakaszokat távolítottak el, vagy bélbypass-t végeztek.

Még egészséges egyéneknél is vérszegénység kialakulásához vezethet a kiegyensúlyozatlan étrend, amelyben nem találhatóak megfelelő vasbevitelt biztosító élelmiszerek.

Az étrendet azonban közvetlenül befolyásolhatjuk ételválasztásunkon keresztül.

Kevés vas: mit együnk?

A vasat azokban az élelmiszerekben találjuk, amelyeket általában hemikus vas formájában fogyasztunk, állati eredetű élelmiszerekben vagy nem hemikus vasban, zöldségekben.

A hemikus vas nagyon gyorsan és nagy mennyiségben szívódik fel a szervezetben, míg a nem hemikus vas csak 10%-ban szívódik fel.

A vasban leggazdagabb élelmiszerek a máj (amelyet gyakran adnak a gyerekeknek) és a belsőségek, de általánosabban a marha-, sertés-, bárány-, ló-, csirke-, pulyka- és gyöngytyúk is megfelelő vasellátást biztosít.

Mindig szem előtt kell tartani, hogy a vörös húsban gazdag étrend koleszterinszint-emelkedéshez vezethet, és különböző betegségek kockázati tényezője lehet, ezért ezt dietetikus szakorvos felügyelete mellett kell követni.

A halak közül viszont vashiány esetén a leghasznosabb élelmiszerek a rákfélék, puhatestűek és a halak, mint a pisztráng, tonhal, tőkehal, szardella és szardínia.

A zöld leveles zöldségek, például a saláta és a diófélék, például a dió és a mogyoró, a mandula és a pisztácia szintén hozzájárulnak a vasbevitelhez. A vasban gazdag fehérjeforrások, például a bab, a lencse, a csicseriborsó, a csillagfürt és a tofu szintén hozzáadható az étrendhez. Végül a kiegyensúlyozott étrendhez hozzátartozik a tészta, kenyér és gabonafélék használata is, amelyek változatos mennyiségű tápanyagot tartalmaznak.

Azt is szem előtt kell tartani, hogy a C-vitamin hozzájárul a vas felszívódásához: trükk lehet tehát, ha citromlevet adunk az elfogyasztott ételhez vagy az étkezés közben megitatott vízhez, vagy ha C-vitaminban gazdag zöldségeket használunk, pl. paradicsom, paprika, káposzta és brokkoli köretként, vagy citrusfélékkel vagy zöldségekkel, például kivivel, ribizlivel és szőlővel végzett étkezések befejezéséhez.

Végül a vérszegénységben szenvedőknek korlátozniuk kell bizonyos, a vas felszívódását akadályozó élelmiszerek, például tejtermékek, kávé, tea és csokoládé bevitelét étkezés közben.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Figyelmes étkezés: A tudatos étrend fontossága

A cöliákia tünetei: mikor kell orvoshoz fordulni?

Fokozott ESR: Mit árul el nekünk a páciens eritrocita ülepedési arányának növekedése?

Vérszegénység, vitaminhiány okai között

Mediterrán vérszegénység: diagnózis vérvizsgálattal

Forrás:

Humanitas

Akár ez is tetszhet