HEMS és MEDEVAC: A repülés anatómiai hatásai

A repülés pszichológiai és fiziológiai stresszorainak számos hatása van mind a betegekre, mind a szolgáltatókra. Ez a rész áttekinti a repüléssel járó elsődleges mentális és fizikai stressztényezőket, és alapvető stratégiákat kínál a körülöttük és azokon keresztül történő munkához

Környezeti stresszorok a repülésben

Az oxigén csökkent parciális nyomása, a légköri nyomásváltozások, a hőmérséklet-változások, a vibráció és a zaj csak néhány stresszt okozó tényező a repülőgépen történő repülés során.

A hatás jobban érvényesül a rotorszárnyú repülőgépeknél, mint a merevszárnyú repülőgépeknél. A felszállás előtt és a leszállás után testünk nagyobb igénybevételnek van kitéve, mint gondolnánk.

Igen, érzi ezt a turbulenciát, amikor egy hegygerinc fölé emelkedik vagy egy vízi úton halad át.

Mégis, ezek azok a stressztényezők, amelyekre nem nagyon gondolunk, ezek együttesen nem csak a testedre, de a kognitív képességeidre és a kritikai gondolkodásodra is jelentős hatást gyakorolhatnak.

A LEGJOBB BERENDEZÉS HELIKOPTER SZÁLLÍTÁSRA? LÁTOGASSA MEG AZ ÉSZAKFALI STAND -ot VÉSZHELYZETI EXPO -n

A repülés elsődleges stressztényezői a következők:

  • A repülésgyógyászatban folyamatosan hőváltozások következnek be. A fagyos hőmérséklet és a jelentős hőség megterhelheti a szervezetet és növelheti az oxigénigényt. Minden 100 méter (330 láb) magasságnövekedés után 1 Celsius-fokkal csökken a hőmérséklet.
  • A rezgések további terhelést jelentenek a szervezetben, ami a testhőmérséklet emelkedését és a fáradtságot okozhatja.
  • Csökken a páratartalom, amikor eltávolodsz a föld felszínétől. Minél magasabb a tengerszint feletti magasság, annál kisebb a páratartalom a levegőben, ami idővel a nyálkahártya megrepedezését, az ajkak kirepedezését és a kiszáradást okozhatja. Ez a stresszor fokozódhat oxigénterápiában vagy pozitív nyomású lélegeztetésben részesülő betegeknél.
  • A repülőgép zaja, a felszerelés, és a beteg jelentős lehet. A helikopterek átlagos zajszintje 105 decibel körül van, de a repülőgép típusától függően hangosabb is lehet. A 140 decibel feletti hangszint azonnali halláskárosodáshoz vezethet. A tartósan 120 decibel feletti zajszint szintén halláskárosodáshoz vezet.
  • A fáradtság súlyosbodik a pihentető alvás hiánya, a repülőgép vibrációja, a helytelen táplálkozás és a hosszú repülés miatt: 1 óra vagy több rotorszárnyú repülőgépen, vagy 3 vagy több óra merevszárnyú repülőgépen.
  • A negatív és pozitív gravitációs erők stresszt okoznak a szervezetben. Ez a stressz csak egy kis bosszúságot okoz a legtöbb számára. Az akut állapotok azonban súlyosbodnak a kritikus állapotú betegeknél, akiknél csökkent szívműködés és megnövekedett koponyaűri nyomás jelentkezik a fel- és leszállás gravitációs hatásaival, valamint a repülés hirtelen változásaival, például turbulencia vagy hirtelen dőlésszög miatti magasságvesztéssel.
  • Flicker Vertigo. A Flight Safety Foundation meghatározása szerint a vibráló vertigo „az agysejtek aktivitásának egyensúlyhiánya, amelyet alacsony frekvenciájú villogás vagy viszonylag erős fény villogása okoz”. Ez leggyakrabban a napfény és a helikopterek forgó rotorlapátjainak az eredménye, és hatással lehet a repülőgépre. A tünetek a görcsrohamoktól a hányingerig és a fejfájásig terjedhetnek. Azoknak, akiknek kórtörténetében rohamok fordultak elő, különösen ébernek kell lenniük, ha rotorszárnyúak dolgoznak.
  • Az üzemanyaggőzök jelentős expozíció esetén hányingert, szédülést és fejfájást okozhatnak. A repülőgép tankolása közben ügyeljen arra, hogy hol tartózkodik az aszfalton vagy a helikopterleszállón.
  • Az időjárás elsősorban repüléstervezési problémákat okoz, de egészségügyi problémákhoz is vezethet. Az eső, hó és villámlás veszélyeket okozhat a helyszínen vagy a repülésre való felkészülés során. A szélsőséges hőmérséklet és a ruházat elázottsága szintén hozzájárulhat a stresszhez.
  • A hívás okozta szorongás, a beteg beteg ellátása közben eltöltött repülési idő, sőt maga a repülés is indokolatlan stresszt okozhat.
  • Az éjszakai repülés veszélyesebb a korlátozott látási viszonyok miatt, még éjjellátó szemüveg (NVG) segítségével is. Ez következetes helyzetfelismerést igényel, ami fokozhatja a fáradtságot és a stresszt, különösen ismeretlen terepen.

Személyes és pszichológiai stresszorok: Az emberi tényezők befolyásolják a repülési stressztényezők toleranciáját

A mnemonikus IM SAFE-et általában arra használják, hogy emlékezzenek a repülés betegekre és szolgáltatókra gyakorolt ​​káros hatásaira.

  • A betegségnek köze van a jólétéhez. Ha betegen megy dolgozni, az jelentősen növeli a feszültséget a levegőben, és veszélyezteti az Ön által nyújtott ellátás minőségét és a csapat biztonságát. Az orvosnak engedélyeznie kell, hogy visszatérjen a repüléshez.
  • A gyógyszeres kezelés bizonyos nemkívánatos mellékhatásokat okozhat. Alapvető fontosságú annak ismerete, hogy az Ön által felírt gyógyszer hogyan hat kölcsönhatásba a repülés közbeni helyzetekkel, és jelentős változást hozhat a repülés közbeni stresszorok elleni küzdelemben.
  • A stresszes életesemények, mint például egy közelmúltbeli kapcsolatszakadás vagy egy családtag a kórházban, közvetlenül növelhetik és növelik is a munkahelyi stresszt. Fontos, hogy gondoskodjon önmagáról, mielőtt másokkal foglalkozna egy ilyen stresszes karrierben. Ha a fejed nincs jó helyen, akkor nem a levegőben van a számodra megfelelő hely.
  • Az alkohol egyesek számára menedéket jelenthet, mivel stresszes helyzetbe kerülnek a munkájuk során. Ez egy átmeneti megoldás egy hosszú távú probléma kezelésére. Az alkohol mérgezés utáni hatásai továbbra is csökkenthetik a teljesítményt, és biztonsági aggályokhoz vezethetnek még akkor is, ha Ön klinikailag nem ittas. Ezenkívül befolyásolja a szervezet fertőzések és betegségek elleni küzdelmét.
  • A fáradtság az egymás melletti váltásokból és a fent említett repüléssel kapcsolatos stresszhatásoknak való kitettségből adódik. Ismerd meg határaidat, és soha ne követelj többet, mint amennyit tudod, hogy képes vagy rá.
  • Az érzelmeket mindenki másképp kezeli. Mindannyiunknak vannak érzelmei, és a körülményektől függően mindannyian másképp fejezzük ki azokat. Az érzelmi reagálás ismerete vagy eszkalálhatja az amúgy is stresszes helyzetet, vagy megnyugtathatja az embert a haragtól a gyászig. Érzelmeinek kordában tartása repülés közben nemcsak fontos, hanem elvárható is. Ön profi, és ilyen módon kell viselnie magát, és a személyzetét és a páciensét az érzései fölé helyezi.

Tér és erőforrások

Ellentétben a talajjal mentőautó, a tipikus helikopter sürgősségi egészségügyi szolgálati egységnek nagyon kevés helye van, miután a személyzet minden tagja be van kapcsolva bizottság és a beteg megfelelően van terhelve.

Ez önmagában is szorongást válthat ki egy amúgy is stresszes helyzetben.

Fontos megérteni a repülőgép térbeli korlátait.

A legtöbb szolgáltatás hordozhatja a prehospital környezetben elérhető legfejlettebb berendezéseket, például a gondozási laborgépeket, a szállítólélegeztetőgépet és az ultrahangot.

Egyesek még az extracorporalis membrán oxigenizációs (ECMO) betegeket is szállíthatják!

Ezek az elemek fantasztikus eszközök, de felhasználásuk és megfigyelésük feszültséget adhat az egész egyenlethez.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Helikopteres mentés és vészhelyzet: Az EASA kézikönyve a helikopteres küldetés biztonságos irányításához

MEDEVAC Olasz hadsereg helikoptereivel

HEMS és Bird Strike, a helikopter elütötte a varjú az Egyesült Királyságban. Vész leszállás: a szélvédő és a rotorlapát sérült

Mikor jön a mentés fentről: Mi a különbség a HEMS és a MEDEVAC között?

HEMS, milyen típusú helikoptereket használnak helikopterek mentésére Olaszországban?

Ukrajnai vészhelyzet: az USA-ból, az innovatív HEMS Vita mentőrendszer a sérült emberek gyors evakuálására

HEMS, Hogyan működik a helikopteres mentés Oroszországban: Elemzés öt évvel az összoroszországi egészségügyi repülési osztag létrehozása után

Forrás:

Orvosi vizsgálatok

Akár ez is tetszhet