Tüzek, füst belélegzése és égési sérülések: tünetek, jelek, kilenc szabály

By Cristiano Antonino On 7. április 2023.

A tüzek súlyos sérüléseket, haláleseteket és gazdasági károkat okoznak. A füst belélegzése által kiváltott károsodás az égési betegek halálozási arányának drámai romlásához vezet: ezekben az esetekben a füst belélegzése okozta égési sérüléshez társul, ami gyakran végzetes következményekkel jár.

TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ A TŰZOLTÓK ÉS POLGÁRI VÉDELEM SZOLGÁLTATÁSÁBAN: FEDEZZE FEL A DRÓNOK FONTOSSÁGÁT A FOTOKITE BÓDJÁN.

Tünetek, jelek és diagnózis a tűz áldozatainál

Az égési sérülések inhalációs sérüléseihez kapcsolódó megnövekedett morbiditás és mortalitás azonnali felismerést és kezelést tesz szükségessé.

A diagnosztikai eljárás legfontosabb lépései a gyors klinikai teszt, a fibreopticus bronchoscopia, a mellkas röntgen, a hemogasanalízis, az EKG és a hemodinamikai monitorozás.

A páciens ezen módszerekkel történő kitartó megfigyelése lehetővé teszi, hogy szükség esetén időben és megfelelő intézkedéseket hozzanak.

Néhány fontos részlet hasznos lehet a füstöt belélegző tűzáldozatok felmérése és kezdeti kezelése során.

A zárt, erősen füstös környezetben való expozíció pozitív anamnézisében belégzési sérülés gyanúja merül fel, még egyértelmű klinikai tünetek hiányában is.

Az eszméletlen állapotnak valószínűbbé kell tennie a fulladást és/vagy a szén-monoxid (CO) és cianid (RCN) mérgezést.

A cseresznyevörös bőrszín klasszikus jele CO-mérgezés esetén önmagában nem megbízható.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS: LÁTOGASSON EL A DMC DINAS ORVOSI TANÁCSADÓ SZOBÁJÁT AZ EMRGENTCY EXPO-n

Az oximetria fontos teszt a CO-mérgezés diagnosztizálására, azonban az alacsony Hbco-szint nem zárja ki a jelentős tüdőkárosodás lehetőségét az égést követő köztes és késői stádiumban.

A pulzoximetria az ötödik létfontosságú paraméter az akut betegek monitorozásában, azonban az SpO2 nem tükrözi pontosan a Hbo-koncentrációt CO-mérgezésben szenvedő betegeknél, mivel az oxihemoglobin és a Hbco hasonló fényelnyelési spektrummal rendelkezik, ezért az SpO2 értékek tévesen megemelkednek CO-mérgezéses betegeknél. .

A pulzoximetria csak olyan égési betegeknél bizonyul hasznosnak, akiknek közel normális Hbco-értékük van.

Az arc égési sérülései, égett vibrisszák, szájüregi és gégeödéma, elszenesedett törmelékek a légutakban és a köpet inhalációs sérülésre utalnak, de hiányuk nem zárja ki.

Az elszenesedett részecskék jelenléte a köpetben, amit a füstbelélegzés nagyon érzékeny jelének is tartanak, 8-24 óráig nem észlelhető, és csak a tüdősérült alanyok körülbelül 40%-ánál fordul elő.

A gége stridor, a rekedtség, a beszédzavar és a mellkasi visszahúzódások felső légúti elváltozás jelenlétére utalnak, és ennek alapos értékelésére van szükség.

A laringoszkópia és a fibreopticus bronchoszkópia nagyon hasznos mind a felső légúti elváltozások felkutatásában, mind az esetlegesen előforduló felesleges nyál és törmelék eltávolításában.

A köhögés, dyspnoe, tachypnoe, cianózis, sziszegés, zihálás vagy orrnyálkahártya megjelenése súlyosabb belégzési sérülésekre utal.

Az elektrokardiogram (EKG) gyakran tachycardiát mutat, és ischaemiás szívbetegség jeleit is mutathatja.

KÜLÖNLEGES JÁRMŰVEK BEÁLLÍTÁSA TŰZBRIGÁDÁKHOZ: Fedezze fel a VÉSZHELYZETI EXPO -n a TELJES KOCKÁT

A mellkas röntgenvizsgálata gyakran nem mutat belégzési sérülés jeleit

A xenon-133 intravénás injekciója után végzett szcintigráfiai vizsgálat kis légúti sérülést jelez, ha az izotóp teljes eliminációja nem következik be 90 másodpercen belül.

Sajnos nem célszerű ezt a vizsgálatot a kezelés korai szakaszában elvégezni.

A spirometria hasznosnak bizonyult a kis légúti és felső légúti elváltozások kimutatására.

Mind a maximális kilégzési áramlás, mind a kényszerített kilégzési sebesség a kényszerített vitálkapacitás 50%-ánál jelentősen csökken.

Ennek a módszernek az alkalmazhatósága azonban azokra a betegekre korlátozódik, akik a vizsgáló utasításait végrehajtják és megfelelő légzési erőfeszítést tudnak tenni.

Az artériás vérgáz elemzés (ABG) nagyon hasznos a tüdősérülés súlyosságának és progressziójának felmérésére.

A PaO2 csökkenése és a P(Aa)O2 növekedése (300-nál nagyobb), vagy a PaO2/FiO2 arány csökkenése (350-nél kevesebb) praktikus és érzékeny mutatója a károsodott légzésfunkciónak.

A légúti alkalózis gyakori az égést közvetlenül követő időszakban, és gyakran a hipermetabolikus fázissal folytatódik.

A légúti acidózis légzési elégtelenségre utal, és általában súlyos hipoxémiával jár.

A fulladás, az emelkedett Hbco-szint (40 felett), a HCN-mérgezés és az alacsony perctérfogat mind olyan tényezők, amelyek súlyos metabolikus acidózishoz vezethetnek.

Az elektrokardiogram (EKG) és a hemodinamikai monitorozás elengedhetetlen azoknál a betegeknél, akiknél a testfelület több mint 10 százalékát meghaladó, harmadfokú égési sérülések szenvednek, függetlenül attól, hogy belégzési sérüléssel jár-e vagy sem.

Kiterjedt égési sérüléseknél, különösen azoknál, amelyeket inhalációs sérülés bonyolít, a pulmonális artériás nyomás, a perctérfogat és más hemodinamikai változók monitorozhatók, hogy optimalizálják a folyadékinfúziót az újraélesztés során, elkerülve a hipotenziót, a veseelégtelenséget és a folyadéktúlterhelést.

KÜLÖNLEGES JÁRMŰVEK TŰZOLTÓKNAK: LÁTOGASSA MEG AZ ALLISON BOOTHAT VÉSZHELYZETI EXPO -n

Tűz ég, a kilenc szabálya

A bőrsérülések felmérése fizikális vizsgálattal, testtömeg-vizsgálattal (a vízháztartás követésére) és az égett testfelület mértékének meghatározásával történik.

Utóbbit a fej, a törzs elülső és hátsó része, valamint a végtagok érintettségi fokának meghatározása után az úgynevezett kilences szabály alkalmazásával nagyjából ki lehet számítani.

A kilences szabály szerint a felnőtteknél minden anatómiai terület a teljes testfelület körülbelül 4.5%-át, 9%-át vagy 18%-át teszi ki.

Kapcsolódó hozzászólások

Női tűzoltók: Modern hősnők a fronton

19. december 2023.

Tűz a Tivoli Kórházban A tűzoltók elhárították a katasztrófát, de…

13. december 2023.

Nők a tűzoltóságban: a korai úttörőktől a…

4. december 2023.

Olaszország: Tűzoltóverseny – Útmutató a…

19. október 2023.

Az égési sérülés mélységét annak klinikai megjelenése alapján értékelik, mindig szem előtt tartva a következő rövid információkat:

első fokú égés: a hám égése, bőrpírként és fájdalomként nyilvánul meg;
másodfokú égés: az epidermisz és a dermis égése, amely bőrpírral, hólyagosodással és fájdalommal nyilvánul meg
harmadfokú égés: olyan égés, amely a bőrt a hypodermiszig vagy a hypodermisz belsejéig roncsolja, és az érintett felület sápadt vagy szürkés-barnás elszíneződésében nyilvánul meg, amely nem fájdalmas, az érzékszervek teljes károsodása következtében. bőr.