Graves-kór (Basedow-Graves): okok, tünetek, diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On 8. július 2023.

A Graves-kór, más néven Basedow-Graves-kór, Basedow-Graves-kór vagy diffúz toxikus golyva, a pajzsmirigyet érintő autoimmun betegség, amelyet egy vagy több megnyilvánulás jellemez, mint például: hyperthyreosis, fokozott pajzsmirigy térfogat (golyva), néha szempatológia (ophthalmopathia) és ritka esetekben bőrpatológia (dermopathia)

Ez összetettebb állapot, mint a gyakori hyperthyreosis, és semmilyen körülmények között nem szabad összetéveszteni vele.

Tudjon meg mindent, amit tudnia kell erről a betegségről az alábbiakban.

Mi a Graves-betegség

A Graves-kórt autoimmun betegségek közé sorolják, azaz olyan betegségeknek, amelyekben az immunrendszer megtámadja a szervezet egy vagy több fiziológiás összetevőjét.

E betegség során a szervezet védekező rendszere abnormálisan IST-nek (pajzsmirigy-stimuláló immunglobulinoknak) nevezett autoantitesteket termel, amelyek a pajzsmirigy-stimuláló hormonként ismert TSH (pajzsmirigy-stimuláló hormon) receptora felé irányítják a pajzsmirigysejteket.

Ezek az antitestek a pajzsmirigyet a pajzsmirigyhormonok ellenőrizetlen túltermelésére indukálják, ami idővel a pajzsmirigy megnagyobbodását és a pajzsmirigy-túlműködés egy formájának kialakulását idézi elő, amelyet sok esetben szemészeti rendellenességek jellemeznek, amelyek a szemgolyó duzzanatában, gyulladásában és kiemelkedésében (exophthalmos) nyilvánulnak meg.

A Graves-kór a világ népességének körülbelül 0.5%-ában fordul elő, és a pajzsmirigy-túlműködés több mint 50%-áért felelős.

Pontosabban, az Egyesült Államokban a Graves-kórhoz kapcsolódó pajzsmirigy-túlműködési esetek az esetek körülbelül 50%-a és 80%-a között mozognak (forrás: The New England Journal of Medicine).

Bár bárkit érinthet, a jelentések szerint gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál, és általában 40-60 éveseknél fordul elő, bár gyermekeket és időseket is érinthet.

Mi a pajzsmirigy?

A pajzsmirigy egy pillangó alakú endokrin mirigy, amely a pajzsmirigy aljának elején helyezkedik el. nyak.

Feladata a szervezet bizonyos fontos funkcióinak szabályozása két pajzsmirigyhormon, a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3) termelésével, amelyek a véráramba kiválasztódnak és a szervezet minden szövetébe eljutnak.

Ezek a hormonok segítenek szabályozni az anyagcserét és más fontos funkciókat, például a légzést, a szívverést, a növekedést, a központi idegrendszer fejlődését és a testhőmérsékletet.

A pajzsmirigy megfelelő működését viszont az agyalapi mirigy, egy endokrin mirigy irányítja, amely számos hormon kiválasztásán keresztül szabályozza a szervezet tevékenységét.

Ez a mirigy termeli a pajzsmirigy-stimuláló hormont, a TSH-t, amely a pajzsmirigyet a T3 és T4 hormonok termelésére serkenti.

Pajzsmirigy-túlműködésben a pajzsmirigy „túlzott” funkciót lát el, mivel több hormont termel, mint amennyire a szervezetnek szüksége van.

A megnövekedett pajzsmirigyműködés és az ebből eredő pajzsmirigyhormon-többlet a vérben felgyorsult anyagcsere-helyzethez vezet, amely tünetegyüttesben nyilvánul meg.

A betegség okai

Amint fentebb kifejtettük, a Graves-kórt az immunrendszer hibás működése okozza, amely amellett, hogy antitesteket termel, hogy megvédje a szervezetet a vírusokkal, baktériumokkal és más idegen anyagokkal szemben, még tisztázatlan okokból hajlamos autoantitesteket, azaz irányított antitesteket termelni. a szervezet saját struktúráival szemben.

Bár sok tekintetben nem ismert, a Graves-kór eredete az immunrendszer örökletes és genetikai okok által okozott megváltozása lehet.

Bár bárkinél kialakulhat a betegség, számos olyan tényezőt találtak, amely növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

Ezek a következők:

Graves-betegségben szenvedő családtagok (genetikai hajlam);
Nem, a női nem úgy tűnik, hogy nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség;
Életkor, általában a betegség 40-60 év közötti egyéneknél alakul ki;
Egyéb autoimmun betegségek, például rheumatoid arthritis vagy 1-es típusú cukorbetegség jelenléte;
Érzelmi és fizikai stressz, amely kiválthatja a betegség kialakulását az arra genetikailag hajlamos emberekben;
A terhesség vagy a szülés kiválthatja a betegséget genetikailag hajlamos nőknél;
Dohányzás, amely befolyásolhatja az immunrendszert, és növelheti a Graves-kór kialakulásának kockázatát. A betegségben szenvedő dohányosoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki Graves-féle szembetegség.

Mi a tünetek?

A Graves-betegség számos tünettel és jellel nyilvánulhat meg, amelyek azonban lassan fejlődnek ki.

Valójában a betegség korai szakaszában szinte teljesen tünetmentes lehet, majd fokozatosan súlyosbodhat.

A betegség megnyilvánulásai személyenként jelentősen eltérőek.

Általában a páciensben megjelenő első rendellenességek pszichológiai jellegűek, például:

szorongásos állapotok;
Elalvási nehézség (álmatlanság);
Túlzott érzelmesség;
ingerlékenység;
Depresszió;
Remegés;
Mentális fáradtság.

Egyéb tünetek, amelyek a hyperthyreosis közvetlen vagy közvetett hatásaként alakulhatnak ki:

Hiperaktivitás;
Túlzott hajhullás;
Túlzott izzadás és hőérzékenység;
Megmagyarázhatatlan fogyás a fokozott étvágy ellenére;
Hasmenés vagy gyakori székletürítés;
Tachycardia, aritmia vagy szívdobogásérzés;
Nőknél a menstruációs ciklus szabálytalansága amenorrhoeáig;
Csökkent libidó és termékenység;
A pajzsmirigy megnagyobbodása (golyva);
A bőr megvastagodása és kipirosodása a láb hátsó részén és a lábszáron (Graves-dermopathia);
A körmök törékenysége repedésre hajlamos (onycholysis)
Gyermekeknél a növekedés, a fejlődés és a pubertás késése.

A Basedow-Graves-kór okozta szövődmények közé tartozik az exophthalmos vagy a Graves-ophthalmopathia, amely állapot a szemek kidudorodását és a szemhéjak megduzzadását okozza.

A szem irritációja és kiszáradása mellett az állapot látásromlást vagy más súlyosabb szövődményeket is okozhat, mint például a szaruhártya vagy a látóideg károsodása, ami látásvesztést eredményezhet.

Továbbá, ha nem kezelik megfelelően, a túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormonoknak való tartós kitettség csontritkulás kialakulásához vezethet.

Végül, ha nem kezelik, a betegség a pajzsmirigyhormonok hirtelen megnövekedését idézheti elő, és „pajzsmirigyvihart” indíthat el, amely végzetesnek bizonyulhat.

Hogyan történik a diagnózis?

A Graves-kór diagnosztizálásához az endokrinológus orvoshoz kell fordulni, aki alapos klinikai vizsgálatnak veti alá a beteget a betegség tüneteinek és a fent felsorolt kockázati tényezőknek a feltárására.

Ezt követően döntő fontosságú lesz a TSH (pajzsmirigy-stimuláló hormon), a T3 és a T4 (pajzsmirigyhormonok) szintjének mérése a vérben.

A Graves-kórban szenvedő betegek TSH-értékei általában alacsonyabbak, és magasabbak a T3- és T4-szintek

Az orvos azt is ellenőrizni fogja, hogy vannak-e TSI és TRAb antitestek a vérben.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Ha az eredmény pozitív, a diagnózis megerősítést nyer további vizsgálatok nélkül.

A negatív eredmény viszont arra utalhat, hogy a pajzsmirigy-túlműködés oka nem a Graves-kór, bár egyes esetekben előfordulhat, hogy a betegségben szenvedőknél is negatív az eredmény.

Szükség lehet a mirigy ultrahangjára echocolordopplerrel a méretméréshez, a pajzsmirigy alakjának és érrendszerének megfigyeléséhez.

Ez egy életképes alternatívája a radioaktív jódfelvételnek (RAIU), egy olyan tesztnek, amelyben kis mennyiségű radioaktív jódot tartalmazó kapszulát vagy italt adnak be a páciensnek, majd ezt követően a pajzsmirigy által felszívódó jód mennyiségét mérik. szkenner nevű műszer.

Bár ez a teszt különösen hasznos olyan esetekben, amikor pajzsmirigy csomók vannak jelen, nyilvánvaló okokból ellenjavallt terhes nőknél, akiknél az ultrahangos vizsgálatot általában használják.

A betegség lehetséges kezelési módjai

A kezelés fő célja a pajzsmirigyhormonok túlzott termelésének gátlása, valamint a tünetek súlyosságának csökkentése és enyhítése.

Háromféle kezelési stratégia lehetséges:

Radiojód terápia;
Speciális gyógyszerek beadása;
A pajzsmirigy sebészeti kezelése.
A radiojódterápia nagy dózisú radioaktív jód (jód-131) szájon át történő beadásából áll, azzal a céllal, hogy a pajzsmirigy nagy részét károsítsák, ezáltal csökkentsék a hormonszintet, és ennek következtében megszűnjenek a pajzsmirigy-túlműködés tünetei.

Előfordulhat, hogy a terápia nem azonnal hatásos, és hetekig vagy hónapokig is eltarthat.

Az ilyen típusú terápián átesőknél még sok év múlva is csökkent pajzsmirigyműködés (hipotireózis) alakulhat ki, amit szintetikus pajzsmirigyhormonokkal kell kezelni.

A pajzsmirigy-ellenes gyógyszerek hasznosak a pajzsmirigyhormon-termelés csökkentésében, és legfeljebb 1-2 évre írják fel őket.

Egyes betegeknél a pajzsmirigy működése még a gyógyszerek abbahagyása után is normális, bár a legtöbb esetben további kezelésre van szükség.

A béta-blokkolók segítenek csökkenteni a hyperthyreosis okozta tüneteket, kordában tartva a tachycardiát, a szorongást és a nyugtalanságot.

A megfelelőbb megoldásokig azonban korlátozott ideig használhatók.

Sebészeti kezeléssel a pajzsmirigy nagy részét eltávolítják, ami ahhoz vezet, hogy a hormonhiányt helyettesítő terápiával kell pótolni.