Parkinson-kór: tünetek, okok és kezelés

By Cristiano Antonino On 6. július 2023.

A Parkinson-kór – amelyet sokan Parkinson-kórnak neveznek és ismernek – az idegrendszer bizonyos struktúráinak progresszív degenerációjához kapcsolódik, amely számos funkció, köztük a mozgás szabályozását befolyásolja.

Gyakran az egyik kéz alig észrevehető remegésével kezdődik.

A remegés mellett gyakori az izommerevség és a lelassult mozgás is.

A betegség korai szakaszában az arc elveszítheti kifejezőképességét, a karok nem lendülhetnek járás közben, megváltozik a kézírás, kisebbek lesznek a karakterek.

A betegség előrehaladtával a tünetek is súlyosbodnak.

Bár a Parkinson-kór nem gyógyítható véglegesen, a gyógyszeres kezelés jelentősen javíthatja a tüneteket.

Esetenként az orvos műtétet javasolhat az agy bizonyos régióinak szabályozására és a tapasztalt kellemetlenségek enyhítésére.

Parkinson-kór: kóros alap

A Parkinson-kór meglehetősen elterjedt neurológiai betegség, amelyet az agy neuronjainak, az idegsejteknek a lassú és progresszív elvesztése jellemez.

A betegség esetében különösen a fekete anyagot alkotó sejtek degenerációja következik be: az agy egy sötét pigmentet tartalmazó része, az úgynevezett neuromelanin, amely felelős a dopamin, a működésben szerepet játszó neurotranszmitter előállításáért. a mozgás szabályozásához nélkülözhetetlen idegi struktúrák. Ez az oka annak, hogy a Parkinson-kór mozgási nehézségeket okoz.

A legtöbb esetben a tünetek 50-60 éves kor körül jelentkeznek, de a betegek kis százalékánál még korábban, 40 éves kor előtt is jelentkezhetnek.

Parkinson-kór, tünetek

A Parkinson-kór (más néven Parkinson-kór) jelei és tünetei nem mindig azonosak, de személyenként változnak.

Az első jelek gyakran enyhék és észrevétlenek maradnak.

Kezdetben csak a test egyik oldalát érintik, és még azután is, hogy a másik oldalra is hatással vannak, általában az első érintett oldalon tovább romlanak.

A Parkinson-kór jelei és tünetei lehetnek

remegés, amely általában az egyik végtagban kezdődik, gyakran a kézben vagy az ujjakban. Előfordulhat, hogy a beteg hajlamos előre-hátra dörzsölni a hüvelyk- és mutatóujját, és nyugalmi állapotban a keze jobban remeg;
lelassult mozgás (bradikinézia): idővel a betegség lelassíthatja a mozgásokat, ami még a legegyszerűbb feladatokat is megnehezíti és időigényessé teszi. A beteg rövidebb lépéseket tesz járás közben; nehezen áll fel a szék; húzza a lábát járás közben;
izommerevség, amely a test bármely részén előfordulhat. A merev izmok fájdalmasak is lehetnek, és korlátozhatják a mozgási tartományt;
károsodott testtartás és egyensúly: a beteg görnyedt testtartást vesz fel és/vagy egyensúlyi problémái vannak;
az automatikus mozgások elvesztése: a személy csökkent képessége lehet öntudatlan és önkéntelen mozdulatok végrehajtására, mint például pislogás, mosolygás vagy karlendítés járás közben;
beszédváltozások: a beteg lassabban beszél, vagy váltogathatja a lassítást a hirtelen gyorsítással, nem túl folyékonyan beszél beszéd közben, tétovázik beszéd előtt. Emellett lehet, hogy monotonabb a hangja, a hangja gyengébbé, rekedtebbé, tétovabbá válik;
írási problémák: a betegség megnehezíti az írást, és a beteg kézírása kisebb lehet.

Egyéb jelek

Vannak más tünetek is, amelyek néhány évvel a betegség (amit sokan Parkinson-kórnak neveznek) kezdete után, vagy gyakran megelőzik.

Itt vannak a leggyakoribbak

a bélmotilitás megváltozása, székrekedés megjelenésével
depresszió;
csökkent szaglóérzékenység;
a vérnyomás változásai;
különböző típusú fájdalmak (görcsök, zsibbadás, égő érzés), különösen a lábakban;
alvászavarok (kiáltás, hirtelen és heves mozgások kibocsátásával járó izgatottság);
csökkent arckifejezés;
a koncentráció és a memória nehézségei;
csökkent képesség összetett feladatok vagy több tevékenység egyidejű elvégzésére.

Parkinson-kór, okai

Mint említettük, a Parkinson-kórban az agy bizonyos idegsejtjei (neuronjai) lebomlanak és fokozatosan elhalnak.

Sok tünet elsősorban a dopamint, egy kémiai hírvivőt termelő neuronok elvesztésének köszönhető.

A dopaminszint csökkenése kóros agyi aktivitást okoz, ami mozgásmódosulások és a betegségre jellemző egyéb rendellenességek megjelenéséhez vezet.

Ezenkívül azt tapasztalták, hogy betegség esetén az agy bizonyos neuronjaiban oldhatatlan fehérje-aggregátumok, úgynevezett Lewy-testek képződnek.

Még ma is kevéssé ismertek azok az okok, amelyek ezekhez a változásokhoz vezetnek.

Úgy tűnik azonban, hogy a genetika fontos szerepet játszik.

A kutatók azonosítottak néhány olyan specifikus genetikai mutációt, amelyek Parkinson-kórt okozhatnak.

Bizonyos toxinoknak vagy környezeti tényezőknek való kitettség szintén növelheti a későbbi Parkinson-kór kockázatát.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Kockázati tényezők

A Parkinson-kór kockázati tényezői a következők:

kor. A fiatal felnőttek ritkán szenvednek Parkinson-kórban. Általában a betegség közép- vagy késői korban kezdődik, és a kockázat az életkorral növekszik. Az emberek általában 60 éves vagy idősebb koruk körül alakulnak ki a betegségben, bár a betegség korai formái léteznek;
egyéb esetek jelenléte a családban: Parkinson-kórban szenvedő közeli hozzátartozója növeli a betegség kialakulásának esélyét. Azonban csak egy beteg hozzátartozó esetén a kockázatok alacsonyak maradnak;
nem: a férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór, mint a nőknél;
toxinoknak való kitettség: a folyamatos gyomirtó- és növényvédőszer-expozíció pl. szakmai okokból kismértékben növelheti a Parkinson-kór kockázatát.

A Parkinson-kór szövődményei

A Parkinson-kór bizonyos szövődményeket okozhat, például:

gondolkodási nehézség: a betegség előrehaladtával a beteg kognitív problémákat (demencia) és gondolkodási nehézségeket tapasztalhat;
érzelmi változások: idővel a betegben félelem, szorongás vagy motivációvesztés alakulhat ki;
nyelési problémák: a betegség előrehaladtával nyelési nehézségek alakulhatnak ki. A lelassult nyelés miatt a nyál is felhalmozódhat a szájban, ami nyáladzáshoz vezethet;
rágási és étkezési problémák: előrehaladott Parkinson-kór a szájizmokat és a nyelést érinti. Ez fulladáshoz és rossz táplálkozáshoz vezethet;
alvászavarok: a Parkinson-kórban szenvedőknek gyakran vannak alvási problémái, például gyakori éjszakai ébrenlét, korai ébredés vagy napközbeni elalvás;
Hólyagproblémák: A Parkinson-kór húgyhólyag-problémákat okozhat, beleértve a vizelet visszatartásának képtelenségét és a vizelési nehézséget;
Székrekedés: Sok betegnél székrekedés alakul ki, főként a lassabb emésztőrendszer miatt;
vérnyomásváltozások: a beteg felálláskor szédülést vagy szédülést tapasztalhat a hirtelen vérnyomásesés következtében (ortosztatikus hipotenzió);
fáradtságérzés: sok Parkinson-kórban szenvedő ember veszít energiából és fáradtságot tapasztal, különösen napközben. Az ok nem mindig ismert;
fájdalom: egyes betegek fájdalmat éreznek bizonyos területeken vagy az egész testben;
szexuális diszfunkció: egyes szenvedők a szexuális vágy vagy teljesítmény csökkenését észlelik. Más esetekben ennek az ellenkezője történik.

Parkinson-kór gyógyít

A Parkinson-kór, amelyet sokan Parkinson-kórnak neveznek, nem gyógyítható véglegesen. A gyógyszeres kezelések azonban segíthetnek a tünetek szabályozásában, gyakran nagyon hatékonyan.

Különösen segítenek a járás, a mozgás és a remegés problémáinak kezelésében.

Ezek közül a gyógyszerek közül sok növeli a dopamin elérhetőségét vagy helyettesíti, amelynek szintje a betegség során csökken.

Tudni kell azonban, hogy előnyeik idővel csökkenhetnek.

Előrehaladottabb esetekben műtéti beavatkozás javasolt.

Napjainkban a legszélesebb körben alkalmazott beavatkozás a mélyagyi stimuláció, amely megszünteti vagy csökkenti az agy motoros áramkörének elváltozásait és a betegségre jellemző tüneteket.

Az orvos életmódbeli változtatásokat is javasolhat, különösen több mozgást és aerob gyakorlatot javasolhat.

Bizonyos esetekben fontos a fizikoterápia is, amely az egyensúlyi edzésre és a nyújtásra összpontosít.

A logopédus segíthet a beszédproblémák javításában.