Húgyhólyagrák: mi ez?

By Cristiano Antonino On 3. július 2023.

A húgyhólyagrák a húgyhólyag belső falát borító sejtek – főként átmeneti sejteknek – rosszindulatú átalakulása.

Egyes esetekben az átmeneti sejtek nem működnek megfelelően, és ellenőrizhetetlenül növekedni és osztódni kezdenek, daganatot képezve.

Az ellenőrizetlen proliferációban részt vevő sejtektől függően a hólyagdaganatok háromféleek lehetnek

Átmeneti sejtes karcinóma

Az átmeneti sejtes karcinóma a leggyakoribb daganat – becslések szerint az esetek 95%-a –, és a hólyag belső felszínét borító sejtekből származik.

Ugyanez a típusú sejtek a húgycsövet és az uretert is belsőleg bélelik, amelyek más helyeket képviselnek, amelyek ki vannak téve a daganat e sajátos formájának kialakulásának, bár ritkábban.

Elsődleges laphámsejtes karcinóma

Az elsődleges laphámsejtes karcinóma – a rák ritka formája – a hólyag laphámsejtjeit érinti, és úgy tűnik, hogy parazitafertőzés okozza.

adenocarcinoma

Az adenokarcinóma ezen a helyen meglehetősen ritka daganatképződés, amely a hólyag belsejében található mirigyeket alkotó sejtekből fejlődik ki.

A húgyhólyagrák az urológiában talált összes daganatképződmény körülbelül 3%-át teszi ki, és százalékos arányban 3:1 arányban gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket.

Általában középkorú vagy idősebb embereknél alakul ki: 60 és 70 év között.

Mik a hólyagrák okai és kockázati tényezői

Mint már említettük, a húgyhólyagrákot a húgyhólyagfal sejtjeinek ellenőrizetlen szaporodása okozza, amelyek a genetikai mutációk miatt elveszítik természetes szaporodási és differenciálódási képességüket.

Élettani mechanizmusaik megváltozásának okai még nem teljesen tisztázottak, azonban azonosítottak néhány kockázati tényezőt, amelyek jelentősen növelik a rák e formája kialakulásának lehetőségét.

A dohányzás az egyik fő kockázati tényező.

Egy erős dohányos dupla esélyt lát a hólyagrák kialakulására, mint egy nemdohányzó.

Szerencsére ez a rizikófaktor az ember szokásaitól függ, a megfelelő terápiás útnak köszönhetően könnyen korrigálható.

Az ipari folyamatokhoz kapcsolódó foglalkozási tényező meglehetősen fontos kockázati tényező.

Hosszú ideig tartó kitettség policiklusos aromás szénhidrogéneknek – például a textil-, festék-, gumi- és bőriparban használtaknak; fodrászok, bányászok és peszticid applikátorok – hajlamosabbak a hólyagrák kialakulására.

Szerencsére ez a kockázati tényező lassan, de folyamatosan csökken a káros anyagok használatát korlátozó politikáknak és szabályozásoknak köszönhetően.

A hólyagfertőzések – különösen a schistosoma haematobium által okozottak – fontos kockázati tényezőt jelentenek a hólyagrák kialakulásában, különösen olyan országokban, mint Tanzánia, Egyiptom, Irak, Kuvait, ahol egyes parazitafertőzések sokkal elterjedtebbek.

A nyugati szélességi körökön a húgyhólyagrák kialakulásának kockázata összefüggésben áll a krónikus húgyúti gyulladással, amelyet paraplegiás vagy katéteres betegeknél vagy a vesekő egy fontos formájával találtak meg.

Egyes gyógyszereket, mind a kemoterápiát (ciklofoszfamid és ifoszfamid), mind a gyakran használt gyógyszereket (fenacetin) a húgyhólyagrák kialakulásának lehetséges kockázati tényezőjeként azonosították.

A kiegyensúlyozatlan étrend más kockázati tényezőkkel együtt hozzájárul a húgyhólyagrák kialakulásának esélyéhez, ezért kerülni kell.

Hólyagrák: tünetek

A húgyhólyagrák tünetei nem különböznek a húgyúti rendszert érintő egyéb rendellenességek és patológiák tüneteitől:

Vér jelenléte a vizeletben és vérrögképződés.
Intenzív égő érzés a hólyagban olyan manőverek során, amelyek növelik a nyomást a hasüregben.
Vizelési nehézség és fájdalom.
Fokozott a húgyúti fertőzések kockázata.

A húgyhólyagrák kiszámíthatatlan, ezért áttéteket hozhat létre, amelyek először a nyirokrendszeren keresztül elérik a nyirokcsomókat, majd a test többi részét elérik, elérve a tüdőt, a májat és a csontokat.

Emiatt fontos, hogy ne becsüljünk alá egyetlen tünetet sem, még akkor sem, ha azok látszólag elhanyagolhatóak, és kérje ki orvosa tanácsát.

Diagnosztizálja a hólyagrákot

Attól a pillanattól kezdve, hogy szakorvoshoz fordul – általában az urológushoz, az onkológussal együttműködve – a hólyagrák diagnosztizálásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából, az első szükséges vizsgálatok az ultrahang és a cisztoszkópia.

A cisztoszkópia – amely hasznos a hólyag belsejének vizualizálására, és egyúttal a gyanús szövetekből minták vételére, majd azok elemzésére – a szerv száloptikai eszközzel történő feltárásából áll. A vizsgálat bosszantó lehet, de a pontos diagnózis szempontjából kétségtelenül fontos.

Ezután citológiai vizsgálatot végeznek vizeletmintán, hogy azonosítsák a benne lévő lehetséges rákos sejteket.

Végül az olyan vizsgálatok, mint a CT, PET és csontszcintigráfia, arra szolgálnak, hogy kizárják a metasztázisok lehetséges jelenlétét.

Ha a hólyagrák jelenlétére vonatkozó hipotézis beigazolódik, a daganatképződést a TNM rendszer szerint kell osztályozni.

T paraméter: a daganat méretét és jellemzőit írja le.
N paraméter: a nyirokcsomók lehetséges érintettségét írja le.
M paraméter: a távoli metasztázisok lehetséges jelenlétét írja le.

Hólyagrák: a legmegfelelőbb terápia

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A húgyhólyagrák legmegfelelőbb kezelése számos tényezőtől függ, amelyek a daganat jellemzőitől és fejlődési stádiumától függenek.

Az onkológus szakorvos a legmegfelelőbb orvos a beteg állapota alapján a legjobb terápiás út meghatározásához, amely magában foglalhatja a következőket:

Sebészeti kezelés

A húgyhólyagrák elsődleges terápiája, ha a beteg állapota megengedi.

A daganat jellemzőitől és kiterjedésétől függően a daganatképződés eltávolítását a hólyag falairól endoszkópos úton, a TUR-V elnevezésű műtéttel végezzük.

Súlyos esetekben szükség lehet a teljes hólyag eltávolítására.

A radikális cisztektómián átesett betegeknél ezután hólyag-rekonstrukciót vagy külső eltérítést végeznek a megfelelő táska segítségével.

Orvosi kezelés

A daganat agresszivitása kapcsán a műtét után szükség lehet kemoterápiás és/vagy immunterápiás gyógyszeres kezelésen alapuló – intravesicalis – kezelésre is.

Másrészt szisztémás kemoterápiára lesz szükség, ha úgy dönt, hogy nem avatkozik be műtéti úton, vagy ha a hólyagdaganat széles körben elterjedt áttéteket generált a test más szerveiben.