Herékrák: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On 6. július 2023.

A hererák vagy a hererák olyan daganat, amely a hím ivarmirigyek csírás és nem csíra eredetű sejtjeiből származik.

Ennek a folyamatnak az eredetét nem könnyű azonosítani, de a klinikai vizsgálatok rávilágítottak olyan tényezőkre vagy állapotokra, amelyek növelik a kockázatot, mint például a kriptorchidizmus, a családban előforduló daganatos megbetegedések, a meddőség, a dohányzás és a magas termet.

Ez a daganatos folyamat kis duzzanatként jelenik meg a herékben, nagyjából csicseriborsóhoz hasonlóan, és néha herezacskó fájdalommal jár.

Ha korán diagnosztizálják, a műtétnek, a kemoterápiának és a legsúlyosabb esetben a sugárkezelésnek köszönhetően nagyon nagy a gyógyulás esélye.

Mi a hererák?

A hererák nem túl gyakori rosszindulatú daganat, és előfordulhat az egyik vagy mindkét férfi nemi mirigyben vagy herében.

A heredaganatok különböző típusúak lehetnek, attól függően, hogy melyik sejtből származnak.

Ha a daganat csírasejtekből (azaz spermiumot termelő sejtekből) származik, akkor beszélhetünk:

Szeminómák: a legkedvezőbb lefolyású daganatok. A csírasejtek ellenőrizetlenül szaporodnak, ami rosszindulatú átalakuláshoz vezet, és a 40 és 50 év közötti férfiak leggyakoribb daganatai. Lehetséges, hogy néhány nem ondó sejtet is bevonnak a folyamatba, ebben az esetben kevert csíraformákról beszélhetünk.
Nem szeminómák: Ide tartoznak a rák különféle formái, például az embrionális karcinómák, a tojássárgája-daganatok, a teratomák és a choriocarcinomák.
A heredaganatok, amelyek nem csíra- vagy stromasejtekből származnak, és az összesnek körülbelül 5%-át teszik ki. Ezek közé tartozik a Sertoli-sejtes daganat és a Leydig-sejtes daganat.

A hererák olyan betegség, amely a férfiakat érintő összes rákos megbetegedések 1%-át érinti, és a férfi urogenitális rendszert érintő rákos megbetegedések 3-10%-át teszi ki.

Általában 15 és 44 éves kor között alakul ki, különösen a kaukázusiaknál.

Bár ennek a daganatnak a gyakorisága – megmagyarázhatatlan módon – drámaian megnőtt az elmúlt években, a halálozási arány egyértelműen csökkent a kezelésében elért nagy előrelépéseknek köszönhetően.

Ha időben diagnosztizálják, a hererák jól reagál a kezelésre.

Bár csak az egyik ivarmirigyet érinti, lehetséges, hogy egy férfi, akinek egyik herében daganatos betegségben szenvedett, később a másikban is kialakulhat.

Mi az oka?

Mint gyakran megtörténik, a neoplazma kialakulásához vezető okok még nem teljesen ismertek.

Vannak azonban olyan tényezők, amelyek növelik a kockázatot, mint például a Klinefelter-szindróma és más patológiák, amelyek a here rendellenes fejlődésével, meddőséggel és más daganatok jelenlétével járnak a családban.

A kriptorchidizmus – vagyis egy-két here nem ereszkedik le a herezacskóba – szintén hozzájárulhat a daganat kialakulásához, de a cigarettázási szokáshoz és a magas termethez is.

Tünetek és szövődmények

Az első jel, amely a daganat lehetséges kialakulását jelzi, egy kemény csomó, amely nem fájdalmas a herék tapintása során.

A méretek változóak, lehet akár egy mag, akár egy mandarin méretű, bár a legtöbb esetben nagyjából csicseriborsó méretű.

Bár nem ez a fájdalom eredete, de egyes esetekben a tömeg jelenléte a teljes herezacskóba kisugárzó fájdalomtünetekkel és a here térfogatának növekedésével járhat, amit gyulladásos intratumor ödéma okozhat.

Vannak más tünetek is, amelyeket, bár nem a daganatra jellemzőek, nem szabad figyelmen kívül hagyni, és ezek:

herezsugorodás,
vér jelenléte a vizeletben és a spermában,
Fájdalom az alsó hasban,
Gynecomastia vagy mellszövet-megnagyobbodás férfiaknál.

Bár az összes leírt tünet, beleértve a kis tömeg képződését is, a daganat esetleges jelenlétének fontos jele, egy vagy több tünet jelentkezésekor célszerű haladéktalanul felvenni a kapcsolatot a háziorvossal: neoplázia esetén valójában minél időszerűbb a diagnózis, annál hamarabb lehetséges a beavatkozás, és annál valószínűbb, hogy a terápiák jó eredményhez vezetnek.

Bár nagy a gyógyulás esélye, egyáltalán nem szabad alábecsülni: a heredaganat – ha bizonyos szövetekből származik, vagy nem megfelelően kezelik – áttéteket produkálhat, átterjedve a test más részeire is.

A nyirokrendszeren vagy a vérrendszeren keresztül eljuthat a nyirokcsomókba (először közeli, majd távoli) vagy a legfontosabb szervekbe, például a májba és a tüdőbe.

Emiatt jó lenne a herezacskó rendszeres önvizsgálatát elvégezni az esetleges anomáliák felderítése érdekében, a mielőbbi beavatkozás érdekében.

A hererák diagnózisa

Ha ezeket a tüneteket észleli, tanácsos orvoshoz fordulni.

Kezdetben feltesznek néhány kérdést a hererákhoz kapcsolódó kockázati tényezők és tünetek azonosításához.

Ezután áttérünk a fizikális vizsgálatra, amely során a szakember tapintással azonosítja és megfigyeli a duzzanatot.

Ezen a ponton a gyanút diagnosztikus vizsgálatokkal kell megerősíteni: mindenekelőtt herezacskó ultrahangot kell végezni, amivel megállapíthatjuk, hogy szilárd tömeggel vagy folyadékgyülemlettel van dolgunk; vérmintát kell venni a tumormarkerek meghatározásához.

Ez a kifejezés azokat az anyagokat jelöli, amelyeket a daganat a vérbe bocsát ki.

Ezt a vizsgálati módszertant egy jól körülhatárolható diagnosztikai útba kell foglalni, sőt, nem biztos, hogy a hererák kimutatható markereket produkál a véráramban, ezért óvatosan kell eljárni, és ezt a vizsgálatot másokkal integrálni.

A nyomon követhető anyagok az AFP, a HCG vagy az LDH.

Valószínűleg szükség lesz a tömeg biopsziájára, amely véglegesen megerősíti a hererák lehetséges jelenlétét.

A herék szövetének egy kis részét ki kell venni, hogy mikroszkóp alatt meg lehessen figyelni.

Ezzel a módszerrel a daganatsejtek könnyen felismerhetők.

Ha az orvos attól tart, hogy már áttétes folyamatok léptek fel, különféle radiológiai vizsgálatokat ír elő: konkrétan mellkasröntgen, CT vagy MRI elvégzését kéri.

Nyilvánvaló, hogy a daganat súlyossága változó lehet, és attól függ, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik: különös tekintettel a daganatos sejtek tömegének nagyságára és diffúziós kapacitására.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

4 szakaszt találunk:

1. szakasz: amikor a daganat az érintett herére korlátozódik.

2. stádium: ebben az esetben a daganat a herét és a herezacskó közelében lévő nyirokcsomókat érinti (a hasban és a medence területén).

3. szakasz: A rák a mellkasi nyirokcsomókba metasztatizálódott.

4. szakasz: Ez a rák legsúlyosabb szakasza. A metasztázis folyamat nemcsak a nyirokcsomókat érintette, hanem olyan szerveket is, mint a tüdő és a máj.

Ezért megértjük az időben történő diagnózis szükségességét, amely lehetővé teszi a hererák kiváló eredménnyel történő kezelését: a betegek 90%-a teljesen felépül a műtét után.

Előfordulhat továbbá, hogy korai diagnózissal csak egy kemoterápiás ciklusra – az úgynevezett megfigyelésre – lehet szükség, míg előrehaladottabb fázisban több kemoterápiás ciklusra is szükség lehet, amely szintén a sugárkezeléshez kapcsolódik, az eset összes mellékhatásával együtt.

Azt találták, hogy a felépült betegek 25-30%-a a műtét után két éven belül visszaesik.

Emiatt ebben az időszakban az orvos kontrollterápiás tervet készít, amely időszakos diagnosztikai vizsgálatokat végez, először gyakrabban (általában 3 havonta az első évben), majd időben eloszlatva (a második évben 6 havonta). év). évben és évente egyszer a harmadik posztoperatív évtől kezdve).

Kezelések a hererák leküzdésére

A hererák végleges gyógyításának egyetlen módja az orchidectomiának nevezett műtét, amely az érintett herék eltávolítása.

Ezt a műveletet általános érzéstelenítésben végzik: egy kis bemetszést végeznek az ágyékban, hogy a herék kijöjjenek.

Ha a beteg kéri – többnyire esztétikai okokból – a sebész az eltávolított here helyére mesterséges szilikon protézist helyezhet be.

A műtétet követően – a daganat súlyosságától függően – előfordulhat, hogy a hasi nyirokcsomók eltávolításáról is döntenek, és szükséges egy vagy több kemoterápiás, esetleg sugárkezelési ciklus elvégzése.

Így tulajdonképpen lehetséges a rákos sejtek végleges eltávolítása a szervezetből.

A nyirokcsomó-eltávolító műtét nem jelent különösebb ellenjavallatot, bár egyes esetekben retrográd ejakulációnak nevezett rendellenességet okozhat.

Más a helyzet a kemoterápia és a sugárterápia esetében.

A kemoterápia olyan gyógyszerek beadásából áll, amelyek képesek elpusztítani az összes gyorsan szaporodó sejtet, beleértve a rákos sejteket is.

A sugárterápia ezzel szemben a pácienst több ionizáló sugárzási ciklusnak veti alá, amelyek célja a daganatsejtek elpusztítása.

Ezek a kezelések, bár szükségesek, számos mellékhatással járnak, mint például hányinger, hasmenés, kimerültség, fáradtság, hajhullás és más fertőzésekkel szembeni sebezhetőség.

Abban az esetben, ha a daganat kétoldali, mindkét herét eltávolítják: hormonális kezelésre lesz szükség az erekciós képesség helyreállításához, de a termékenység helyreállítása lehetetlen.

Egyetlen here eltávolítása esetén azonban a beteg libidója és termékenysége változatlan marad.

Megelőzés

A hererákra nincsenek hatékony megelőzési technikák, de azonnal kezelhető: ez az önvizsgálatnak köszönhető az esetleges rendellenességek ellenőrzésére.

Nyilvánvalóan különös figyelmet kell fordítani azokra a férfiakra, akiknél a fent bemutatott kockázati tényezők jelentkeznek.