Szívdaganatok, a jó- és rosszindulatú daganatok áttekintése
Bár nem sok szó esik róluk, de vannak szívdaganatok is: rendkívül ritkák, előfordulási arányuk 0.2% körüli a többi onkológiai esethez képest.
A szívdaganatok szintén jóindulatúak és rosszindulatúak, mint az elsődleges daganatok; az áttétes daganatok mindig rosszindulatúak.
Az elsődleges szívdaganatok a szívizomban alakulnak ki, és általában jóindulatúak
1 egyedből 2000-nél fordulnak elő.
A metasztatikus szívdaganatok egy másik szervben fejlődnek ki, és a szívig terjednek; ezek a daganatok általában a tüdőben kezdődnek, és mindig rosszindulatúak.
Általában azonban a jóindulatú szívdaganatok gyakrabban fordulnak elő, mint a rosszindulatúak.
Ezek túlnyomó többségét a szívmixómák teszik ki
A myxomák a jobb és a bal pitvari üregben találhatók, de gyakrabban fordulnak elő a bal pitvarban, és pitvari myxomáknak nevezik.
A myxomákat általában 50 éves kor körül diagnosztizálják. Leginkább a nőket érinti, előfordulási gyakoriságuk négyszer magasabb, mint a férfiaknál.
Ez a fajta jóindulatú daganat nemcsak magas klinikai veszélye miatt kelt fel kíváncsiságot, hanem azért is, mert eredetük néhány évvel ezelőttig ismeretlen volt.
Felfedezték, hogy módosított szívőssejtekből származnak, amelyek myxoma kialakulásához vezetnek.
A myxoma gömbölyű vagy boholyszerű tömeg, amely hajlamos zselatinosra, ülő vagy kocsányos implantációs alappal, elfoglalja a pitvar üregét, amelyben található, és pitvari myxomának nevezik.
A pitvari myxomát általában jóindulatú daganatnak tekintik, mivel alacsony a helyi invazivitása, és nem mutat áttéteket.
Ez a jóindulatú tendencia a betegnél fennálló klinikai kockázat alulbecsléséhez vezethet.
A jóindulatú daganatok ugyanolyan halálosak lehetnek, mint a rosszindulatúak, ha megzavarják a szívműködést
A pitvari myxomák anatómiai helyzetükből adódóan különböző klinikai képeket válthatnak ki, amelyek halálos kimenetelűek lehetnek a keletkezésük módja és a véráramlással kapcsolatos következményei miatt.
Előfordulhat, hogy a tömeg észrevétlen marad, és a beteg tünetmentes marad a tömeg kis mérete miatt; ilyen esetekben „alkalmi” echokardiográfiát követően kerül kimutatásra.
A tömeg méretének növekedésével a szívműködés zavarása elkezdődik.
Előfordulhat, hogy a myxoma részlegesen elzárja a mitrális billentyűt, ekkor a mitralis billentyű szűkületéhez hasonló tünetek jelentkeznek, amelyek légzési nehézségeket okoznak; diasztolés fázisban a véráramlás elviheti, és méretétől függően elzárhatja az atrioventrikuláris nyílást, ami a keringés elzáródását és ezáltal ájulást okoz.
Előrehaladottabb stádiumban előfordulhat a tömeg töredezettsége, vagy előfordulhatnak trombusok, amelyek átfedik a daganatot, és a szív nyomása bejuthat a keringésbe perifériás elzáródást okozva.
A tünetek közé tartozik a gyengeség és a kimerültség, az étvágytalanság és a fogyás, a vérszegénység és a láz.
A diagnózis transz-thoracalis echokardiográfiával, CT és MRI-vel pedig a rosszindulatú daganatok optimális diagnózisát állítja fel.
A szív echocolordoppler segítségével látni fogja a daganat méretét, a léziókat és azok hatását a véráramlásra.
Ezután a transzvalvuláris gradiensek és az indirekt paraméterek kiszámításával kimutatható lesz az elváltozás az atrioventricularis billentyűk elzáródása, amelyek megadják a sebészeti beavatkozásokhoz és mindenekelőtt a műtét időzítéséhez szükséges információkat.
A myxomák kezelése főként sebészi, és jóindulatú myxomával járó daganat esetén meghatározó lesz.
A műtétet általános érzéstelenítésben és testen kívüli keringéssel végezzük; a szív átmenetileg leáll, hogy a sebész hozzáférjen a masszát tartalmazó szívüreghez.
A myxoma túlnyomórészt a bal pitvarban fordul elő, ezért bal atriotómiát kell alkalmazni; a pitvart annak kinyitásával bemetsszük, és a masszát eltávolítjuk, biztosítva, hogy minden látható szövetet eltávolítsunk.
A tömeg eltávolítása után a pitvar bezárul, a szívüregekben lévő levegő kiürül, és a pácienst lekapcsolják az extracorporalis keringési gépről, amikor a szív önállóan folytatja pumpáló tevékenységét.
A prognózis kiváló, és a kiújulás kockázata nagyon alacsony.
Miután a masszát eltávolították, a betegnek nem kell semmilyen kezelésen átesnie, és visszatérhet szokásos napi tevékenységeihez.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Myocardiopathia: mi ez és hogyan kell kezelni?
Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig
Cianogén veleszületett szívbetegség: a nagy artériák transzpozíciója
Szívzörej: mi ez és mik a tünetei?
Kardiopulmonális újraélesztési manőverek: A LUCAS mellkasi kompresszor kezelése
Szupraventrikuláris tachycardia: meghatározás, diagnózis, kezelés és prognózis
A tachycardia azonosítása: mi ez, mi az oka és hogyan kell beavatkozni a tachycardiába
Szívinfarktus: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Aorta-elégtelenség: az aorta regurgitáció okai, tünetei, diagnózisa és kezelése
Veleszületett szívbetegség: Mi az aorta bicuspidia?
Pitvarfibrilláció: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés
A kamrafibrilláció az egyik legsúlyosabb szívritmuszavar: tudjunk meg róla
Pitvarlebegés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése
Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői
Perifériás arteriopathia: tünetek és diagnózis
Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?
Szívkatéterezés, mi ez a vizsgálat?
Echo Doppler: Mi ez és mire való
Transoesophagealis echokardiogram: miből áll?
Gyermekkori echokardiogram: meghatározás és használat
Szívbetegségek és vészharangok: Angina pectoris
Hamisítványok, amelyek közel állnak a szívünkhöz: szívbetegségek és hamis mítoszok
Az alvási apnoe és a szív- és érrendszeri betegségek: összefüggés az alvás és a szív között