Szívdaganatok, a jó- és rosszindulatú daganatok áttekintése

Bár nem sok szó esik róluk, de vannak szívdaganatok is: rendkívül ritkák, előfordulási arányuk 0.2% körüli a többi onkológiai esethez képest.

A szívdaganatok szintén jóindulatúak és rosszindulatúak, mint az elsődleges daganatok; az áttétes daganatok mindig rosszindulatúak.

Az elsődleges szívdaganatok a szívizomban alakulnak ki, és általában jóindulatúak

1 egyedből 2000-nél fordulnak elő.

A metasztatikus szívdaganatok egy másik szervben fejlődnek ki, és a szívig terjednek; ezek a daganatok általában a tüdőben kezdődnek, és mindig rosszindulatúak.

Általában azonban a jóindulatú szívdaganatok gyakrabban fordulnak elő, mint a rosszindulatúak.

Ezek túlnyomó többségét a szívmixómák teszik ki

A myxomák a jobb és a bal pitvari üregben találhatók, de gyakrabban fordulnak elő a bal pitvarban, és pitvari myxomáknak nevezik.

A myxomákat általában 50 éves kor körül diagnosztizálják. Leginkább a nőket érinti, előfordulási gyakoriságuk négyszer magasabb, mint a férfiaknál.

Ez a fajta jóindulatú daganat nemcsak magas klinikai veszélye miatt kelt fel kíváncsiságot, hanem azért is, mert eredetük néhány évvel ezelőttig ismeretlen volt.

Felfedezték, hogy módosított szívőssejtekből származnak, amelyek myxoma kialakulásához vezetnek.

A myxoma gömbölyű vagy boholyszerű tömeg, amely hajlamos zselatinosra, ülő vagy kocsányos implantációs alappal, elfoglalja a pitvar üregét, amelyben található, és pitvari myxomának nevezik.

A pitvari myxomát általában jóindulatú daganatnak tekintik, mivel alacsony a helyi invazivitása, és nem mutat áttéteket.

Ez a jóindulatú tendencia a betegnél fennálló klinikai kockázat alulbecsléséhez vezethet.

A jóindulatú daganatok ugyanolyan halálosak lehetnek, mint a rosszindulatúak, ha megzavarják a szívműködést

A pitvari myxomák anatómiai helyzetükből adódóan különböző klinikai képeket válthatnak ki, amelyek halálos kimenetelűek lehetnek a keletkezésük módja és a véráramlással kapcsolatos következményei miatt.

Előfordulhat, hogy a tömeg észrevétlen marad, és a beteg tünetmentes marad a tömeg kis mérete miatt; ilyen esetekben „alkalmi” echokardiográfiát követően kerül kimutatásra.

A tömeg méretének növekedésével a szívműködés zavarása elkezdődik.

Előfordulhat, hogy a myxoma részlegesen elzárja a mitrális billentyűt, ekkor a mitralis billentyű szűkületéhez hasonló tünetek jelentkeznek, amelyek légzési nehézségeket okoznak; diasztolés fázisban a véráramlás elviheti, és méretétől függően elzárhatja az atrioventrikuláris nyílást, ami a keringés elzáródását és ezáltal ájulást okoz.

Előrehaladottabb stádiumban előfordulhat a tömeg töredezettsége, vagy előfordulhatnak trombusok, amelyek átfedik a daganatot, és a szív nyomása bejuthat a keringésbe perifériás elzáródást okozva.

A tünetek közé tartozik a gyengeség és a kimerültség, az étvágytalanság és a fogyás, a vérszegénység és a láz.

A diagnózis transz-thoracalis echokardiográfiával, CT és MRI-vel pedig a rosszindulatú daganatok optimális diagnózisát állítja fel.

A szív echocolordoppler segítségével látni fogja a daganat méretét, a léziókat és azok hatását a véráramlásra.

Ezután a transzvalvuláris gradiensek és az indirekt paraméterek kiszámításával kimutatható lesz az elváltozás az atrioventricularis billentyűk elzáródása, amelyek megadják a sebészeti beavatkozásokhoz és mindenekelőtt a műtét időzítéséhez szükséges információkat.

A myxomák kezelése főként sebészi, és jóindulatú myxomával járó daganat esetén meghatározó lesz.

A műtétet általános érzéstelenítésben és testen kívüli keringéssel végezzük; a szív átmenetileg leáll, hogy a sebész hozzáférjen a masszát tartalmazó szívüreghez.

A myxoma túlnyomórészt a bal pitvarban fordul elő, ezért bal atriotómiát kell alkalmazni; a pitvart annak kinyitásával bemetsszük, és a masszát eltávolítjuk, biztosítva, hogy minden látható szövetet eltávolítsunk.

A tömeg eltávolítása után a pitvar bezárul, a szívüregekben lévő levegő kiürül, és a pácienst lekapcsolják az extracorporalis keringési gépről, amikor a szív önállóan folytatja pumpáló tevékenységét.

A prognózis kiváló, és a kiújulás kockázata nagyon alacsony.

Miután a masszát eltávolították, a betegnek nem kell semmilyen kezelésen átesnie, és visszatérhet szokásos napi tevékenységeihez.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Myocardiopathia: mi ez és hogyan kell kezelni?

Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig

Cianogén veleszületett szívbetegség: a nagy artériák transzpozíciója

Szívzörej: mi ez és mik a tünetei?

Kardiopulmonális újraélesztési manőverek: A LUCAS mellkasi kompresszor kezelése

Szupraventrikuláris tachycardia: meghatározás, diagnózis, kezelés és prognózis

A tachycardia azonosítása: mi ez, mi az oka és hogyan kell beavatkozni a tachycardiába

Szívinfarktus: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Aorta-elégtelenség: az aorta regurgitáció okai, tünetei, diagnózisa és kezelése

Veleszületett szívbetegség: Mi az aorta bicuspidia?

Pitvarfibrilláció: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés

A kamrafibrilláció az egyik legsúlyosabb szívritmuszavar: tudjunk meg róla

Pitvarlebegés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?

Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése

Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői

Mi az Echocolordoppler?

Perifériás arteriopathia: tünetek és diagnózis

Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?

Szívkatéterezés, mi ez a vizsgálat?

Echo Doppler: Mi ez és mire való

Transoesophagealis echokardiogram: miből áll?

Gyermekkori echokardiogram: meghatározás és használat

Szívbetegségek és vészharangok: Angina pectoris

Hamisítványok, amelyek közel állnak a szívünkhöz: szívbetegségek és hamis mítoszok

Az alvási apnoe és a szív- és érrendszeri betegségek: összefüggés az alvás és a szív között

forrás

Defibrillátor bolt

Akár ez is tetszhet