Veserák: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés
A veserák a húgyutak, a prosztata és a húgyhólyag után a leggyakoribb
A vesék két szimmetrikus és egyenrangú szerv, amelyek a has ágyéki részén helyezkednek el, és célja a vizelet képződése révén a szervezetben felhalmozódó salakanyagok eltávolítása.
A legtöbb esetben a veserák a vesetubulusok falában lévő sejtek ellenőrizetlen növekedéséből ered, amelyek a nefronokat képezik, olyan struktúrákból, amelyek megszűrik a vért a kiürítendő anyagoktól.
Ezt a patológiát kifejezetten vese adenokarcinómának nevezik, és különböző változatokban fordul elő.
Leggyakoribb a tiszta sejtes adenokarcinóma, majd szemcsés sejtekkel, szarkómás sejtekkel vagy vegyes sejtes formában találunk adenocarcinomát.
A legritkábban előforduló karcinóma az, amely a vese más struktúráiból, például a külső tokból származik.
Végül gyermekeknél gyakrabban fordul elő a nephroblasztóma (vagy embrionális daganat) néven ismert daganat, amely olyan sejtekből származik, amelyek hasonlítanak az embrió veséjét alkotó sejtekhez.
Veserák: mi ez?
A vesék páros szervek, amelyek szimmetrikusan helyezkednek el a has hátsó részén és az ágyéki szinten.
Akkorák, mint egy ököl, és két bab alakúak.
Belülük csőszerű struktúrák vannak, amelyek célja a vér szűrése azáltal, hogy blokkolják a szervezet által termelt salakanyagokat.
A salakanyagok ezután a vizeletnek köszönhetően távoznak a szervezetből, amely a vese „végterméke”.
A veserák a tubulusok belső falában található sejtek ellenőrizetlen növekedéséből ered, de származhat a szervet kívülről és más szövetekből is lefedő kapszulából.
Veserák: terjedés
A veserák sokkal gyakoribb a férfiak körében, és ennek a kórképnek a kialakulásának valószínűsége az életkorral arányosan nő, és a 60 év körüli betegeknél éri el a megjelenési csúcsot.
Egyes becslések szerint az ilyen típusú rák kialakulásának kockázata férfiaknál 1:40, nőknél pedig 1:91.
A veszélyeztetettek
A veserák bizonyos kockázati tényezők jelenlétéhez kapcsolódik, amelyek hajlamosíthatnak a betegség kialakulására.
A leggyakoribb a cigarettázás.
A szakirodalmi vizsgálatokból kiderül, hogy a cigaretták száma és a füstnek való kitettség évei egyenesen arányosak a megbetegedési kockázat növekedésével.
Egy másik fontos kockázati tényezőt jelent bizonyos fémeknek és rákkeltő anyagoknak, például azbesztnek, kadmiumnak, fenacetinnek és torotrasztnak való krónikus expozíció.
Az elhízás, az alkoholizmus, a magas vérnyomás és a hosszú távú dialízis szintén kockázati tényező a veserák kialakulásában.
Van néhány meglehetősen ritka örökletes forma is, mint például a von Hippel-Lindau-szindróma, amely a VHL génnel terjed.
Megelőzés
A veserák megelőzése csak a kockázati tényezők korlátozásával lehetséges.
A dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás korlátozása az első lépések a betegség megelőzésében.
A hasi ultrahang évente történő elvégzése elősegítheti a veserák és más zsigerek (például máj és hasnyálmirigy) korai diagnózisát.
Az egyéni kockázat alapján az orvos bizonyos vizsgálatokat javasolhat a beteg állapotának nyomon követésére és a korai diagnózis elősegítésére.
Veserák: típusai
A veseráknak különböző típusai vannak.
A leggyakoribb formák a papilláris rák (I. és II. típus), a tiszta sejtrák és a kromofób rák.
A patológia az esetek 90%-ában csak egy vesét érint, mindössze 2%-ban lehet kétoldali, így mindkét szervben megnyilvánul.
A veserák legritkább formája a szarkóma.
Ez a betegség különböző szövetekből – a kapszulában vagy a vese körüli struktúrákban – ered, és különböző formái vannak: liposzarkómák, leiomyoszarkómák, rabdomioszarkómák, angiosarcomák, fibrosarcomák.
Gyermekeknél a veserák nephroblasztómaként vagy Wilms-daganatként nyilvánul meg.
Veserák: tünetek
A veserák a betegség korai szakaszában gyakran tünetmentes lehet.
Néha, különösen az előrehaladott stádiumokban, ehelyett bizonyos tüneteket okozhat.
A beteg panaszkodhat súlyérzetre vagy fájdalomra a hát alsó részén, vérre a vizeletben és tapintható tömeg jelenlétére a hasban.
Ezek a jelek az esetek mindössze 10 százalékában vannak egyszerre jelen, és akkor jelentkeznek, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van.
A patológia összefüggésbe hozható a nem specifikus szisztémás tünetek megjelenésével, mint például fogyás, láz, vérszegénység, fáradtság, hypercalcaemia és magas vérnyomás kimutatása.
A felmerülő szövődmények között szerepel a varicocele, azaz a herezacskó és a here vénáinak kitágulása, amely a spermatikus véna daganattömeg általi összenyomódása miatt következik be.
A veserák áttétek kialakulásához vezethet, amelyek regionális vérereken és nyirokereken keresztül terjednek.
A metasztázisok az esetek 55%-ában a nyirokcsomókban és a tüdőben, 33%-ban a májban és a csontokban, 19%-ban a mellékvesében, 11%-ban az ellenoldali vesében találhatók.
A veserák azonban áttéteket képezhet az agyban, a vastagbélben, a lépben és a bőrben is.
Hogyan történik a diagnózis?
A diagnosztikus képalkotás elengedhetetlen a veserák diagnosztizálásához, mivel a vizeletben a vér jelenléte és a klinikai vizsgálat nem specifikus lehet, és csak későn lehet azonosítani a betegséget.
Az ultrahang segítségével az orvos azonosíthatja a szilárd tömeg jelenlétét, megkülönböztetve azt a cisztától.
A számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) a tömeg jellegének megkülönböztetése mellett további információkat nyújt a betegség lokális kiterjedéséről és az esetleges áttétek jelenlétéről.
A patológia stádiumának alakulása és osztályozása
A diagnózis felállítása után fontos lesz a daganat stádiumba állítása, azaz a daganat helyének és kiterjedésének meghatározása a vesében, valamint más szervek és struktúrák érintettsége.
A patológia leírására egy nemzetközi osztályozást használnak, amely a TNM rendszeren vagy Robson rendszerén alapul.
Létezik a súlyossági fokon alapuló osztályozás is.
I. stádium: a daganat a vese területére korlátozódik, és legfeljebb 7 cm átmérőjű;
stádium - a daganat csak a vesén található, de átmérője kevesebb, mint 7 cm;
III. stádium: a daganat nyirokcsomó-metasztázisokkal rendelkezik;
IV. szakasz: A rák átterjedt a közeli szervekre, túlmutat a szerv körüli zsírszöveten, vagy távolról metasztatizált.
Veserák: terápia
A veserák kezelése általában radikális műtéttel történik, amely magában foglalja a teljes érintett szerv eltávolítását.
Részleges sebészeti beavatkozást csak akkor alkalmaznak, ha a vesére korlátozódó kis daganatok vannak.
Ezekben az esetekben a daganatot eltávolítják, a szerv többi részét érintetlenül hagyva.
Kétoldalú betegségben vagy intrarenális daganatokban szenvedő betegeknél a vese tömegének krioterápiával történő ablációját gyakran végzik.
Ha a vesedaganat már metasztatikus, akkor szisztémás terápiával egybekötve be lehet avatkozni a beteg vese eliminációjába (citoreduktív műtét).
Egy másik széles körben elterjedt kezelés az angiogenezis, azaz a vesedaganatot tápláló erek képződésének blokkolása: egyes betegek számára előnyös lehet az anti-VEGF monoklonális antitesttel végzett gyógyszeres kezelés.
Túlélési arány
A veserákban szenvedő betegek túlélési aránya a betegség diagnosztizáláskori kiterjedésétől, a daganat súlyosságától és a beteg általános egészségi állapotától függ.
A daganat fokozatát a beteg veseszövetből exportált sejtek mikroszkópos vizsgálata után állapítják meg.
Az osztályzatok 1-től 4-ig terjednek, ez utóbbi a rák kialakulásának és gyors terjedésének nagyobb valószínűségét jelzi.
A túlélést ezután más kulcsfontosságú tényezők befolyásolják, mint például az életkor, és tízéves, ötéves vagy egyéves túlélési arányban jelentik.
Az 1. stádiumú rákkal diagnosztizáltak jó eséllyel meggyógyulnak, ha azonnali kezelésben részesülnek, és a túlélési arány 90% körüli.
A 2. stádiumú veserák esetében a túlélési arány 65% és 75% között van.
Ha a diagnosztizált rák 3. stádiumú, a túlélési arány 40% és 70% között van.
Ha 4. stádiumú veserákot diagnosztizálnak, a túlélési arány 10%-ra csökken.
Mivel kezdeti stádiumában nem generál specifikus tüneteket, ezt a betegséget gyakran már előrehaladott állapotban diagnosztizálják, és ez sajnos negatívan befolyásolhatja a beteg várható élettartamát.
Ezért megismételjük, hogy a korai diagnózis alapvető szerepet játszik.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Pyelonephritis: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Vesebetegségek, Kidney Ballot manőver: mi ez, hogyan kell végrehajtani és mire használják
A vese patológiái: mi a pozitív és negatív Giordano jel
Guyon-teszt (háromüveges teszt): mi ez, és mit jelez a haematuria kapcsán
Pozitív vagy negatív Psoas manőver és jel: mi ez és mit jelez
Hasplasztika (hasplasztika): mi ez és mikor hajtják végre
A hasi trauma értékelése: a beteg vizsgálata, auskultációja és tapintása
Akut has: jelentése, anamnézis, diagnózis és kezelés
Hasi trauma: A kezelés és a traumás területek általános áttekintése
Hasi puffadás (distended Abdomen): mi ez és mi okozza
Hasi aorta aneurizma: tünetek, értékelés és kezelés
Hipotermiás vészhelyzetek: Hogyan avatkozzunk be a betegbe
Vészhelyzetek, elsősegély-készlet készítése
Rohamok az újszülöttben: vészhelyzet, amelyet kezelni kell
Hasi fájdalmas vészhelyzetek: Hogyan avatkoznak be az amerikai mentők
Elsősegélynyújtás, mikor van vészhelyzet? Néhány információ az állampolgárok számára
Akut has: okok, tünetek, diagnózis, feltáró laparotómia, terápiák
Tapintás az objektív vizsgálat során: mi ez és mire szolgál?
Hasi egészségügyi vészhelyzetek, figyelmeztető jelek és tünetek
Hasi ultrahang: Hogyan készüljünk fel a vizsgára?
Hasi fájdalmas vészhelyzetek: Hogyan avatkoznak be az amerikai mentők