A scoliosis a gerinc kóros görbülete, amely az egyén növekedése során jelentkezik a pubertás előtti időszakban

A gerincferdülés legtöbb esetben enyhe, de néhány esetben gerinc- a deformációk súlyosbodnak, ahogy a gyermek annyira növekszik, hogy idővel rokkantsággá alakulhat.

A különösen kifejezett gerincgörbület csökkentheti a mellkason belüli teret, megnehezítve a légzőrendszer megfelelő működését.

Az enyhe gerincferdülésben szenvedő gyermekeket szoros megfigyelés alatt tartják, rendszerint sorozatröntgenfelvétellel, bármilyen rosszabbodásra. Sok esetben nincs szükség kezelésre.

Egyes gyermekeknek merevítőt kell viselniük, hogy megakadályozzák a görbe súlyosbodását, míg másoknak műtétre lehet szükségük, hogy megakadályozzák a gerincferdülés okozta problémákat a belső szervekben.

Scoliosis, mi az

A scoliosis a gerinc szerkezeti deformációja, amely három síkban csavarodik:

• a frontális síkon oldalirányú hajlítással nyilvánul meg,
• a szagittális síkon a görbék megváltozásával nyilvánul meg,
• axiális síkon forgással nyilvánul meg.

A scoliosis általában a növekedés során jelentkezik, és a csontok érésével súlyosbodik.

A növekedési csúcs a pubertás kezdetén következik be.

Ha a deformitás kellően hangsúlyos, fejlődése nem ér véget a növekedéssel: a 30° feletti, sőt még gyakrabban az 50° feletti gerincferdülés már felnőtt korban is kb. 1°-kal nő évente.

Scoliosis, okai és szövődményei

A gerincferdülés egyértelmű okát a mai napig nem azonosították.

A szakértők egyetértenek abban, hogy ezt a rendellenességet, legalábbis részben, örökletes tényezők okozzák, mivel általában családokban fordul elő.

A gerincferdülés kevésbé gyakori típusait okozhatja

• neuromuszkuláris állapotok, például agyi bénulás vagy izomdisztrófia,
• veleszületett rendellenességek, amelyek befolyásolják a gerinc csontjainak fejlődését,
• a gerinc sérülései vagy fertőzései.

A gerincferdülés leggyakoribb típusának kialakulásának kockázati tényezői a következők:

• életkor: a jelek és tünetek általában a pubertás előtti gyors növekedés során jelentkeznek,
• nem: bár a fiúk és a lányok esetében azonos a gerincferdülés kialakulásának kockázata, a lányoknál sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy rosszabbodik a görbe, és kezelésre szorulnak,
• családi anamnézis: a gerincferdülés néha a családi anamnézishez kapcsolódik, bár a gyermekeknél észlelt gerincferdülés sok esete nem vezethető vissza a családon belüli más esetekre.

A gerincferdülésben szenvedő betegek többsége az állapot enyhe formáját mutatja, de egyes betegeknél ez különféle szövődményeket okozhat:

• tüdő- és szívkárosodás: súlyos gerincferdülés esetén a bordaív megváltoztathatja a fiziológiás kardiorespirációs mechanikát, megnehezítve a légzést és a szívösszehúzódást,
• hátproblémák: azoknál a felnőtteknél, akik gyermekkorukban gerincferdülésben szenvedtek, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki krónikus hátfájdalmak, mint azoknál, akik soha nem szenvedtek ilyen betegségben,
• megjelenés: amikor a gerincferdülés súlyosbodik, észrevehető változásokat okozhat, beleértve a csípő és a váll egyenetlenségét, a kiemelkedő bordákat, valamint a derék és a törzs oldalirányú elmozdulását. A gerincferdülésben szenvedő egyének gyakran öntudatossá válnak megjelenésükkel kapcsolatban, az ezzel járó pszichológiai következményekkel együtt.

A gerincferdülés jelei és tünetei lehetnek

• egyenetlen vállmagasság
• az egyik lapocka kiemelkedőbb, mint a másik,
• derék nem párhuzamos a talajjal,
• egyik csípője magasabb, mint a másik.

Scoliosis: diagnózis

A gerincferdülés gyanúját fizikális vizsgálat, röntgen, CT vagy MRI igazolja.

A görbét a Cobb-módszerrel mérik, és súlyosság szerint osztályozzák a felső és alsó szomatikus végtag deformációs szögének foka szerint.

A gerincferdülést akkor diagnosztizálják, ha a posteroanterior röntgenfelvételen mért szög 10 foknál nagyobb.

Általában egy görbe akkor tekinthető jelentősnek, ha nagyobb, mint 25-30 fok.

A 45-50 fokot meghaladó íveket súlyosnak tekintik, és gyakran agresszívabb kezelést igényelnek.

A gyermekorvosok által időnként használt szokásos teszt az Adam's Forward Bend Test.

A vizsgálat során a páciens előrehajol, lábbal együtt, és derékban 90 fokkal meghajlik.

Ebből a szögből a törzs bármely aszimmetriáját vagy a gerinc kóros görbületét észlelheti a vizsgáló.

Ez egy egyszerű kezdeti szűrővizsgálat, amely képes kimutatni a lehetséges problémákat, de nem tudja pontosan meghatározni a deformitás súlyosságát.

A pontos és pozitív diagnózishoz képalkotó vizsgálatok szükségesek:

• Röntgen: a hagyományos röntgenfelvételek a csigolyák szerkezetét és az ízületek profilját mutatják. A gerincröntgenfelvételeket a fájdalom egyéb lehetséges okainak, például fertőzések, törések, deformitások stb. felkutatására készítik.
• Számítógépes tomográfia (CT): kimutathatja a gerinccsatorna alakját, méretét, tartalmát és a körülötte lévő struktúrákat. Nagyon hasznos a csontszerkezetek megjelenítéséhez.
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): diagnosztikai teszt, amely háromdimenziós képeket készít a test szerkezeteiről, erős mágnesek és speciális szoftverek segítségével. Megmutathatja a gerincvelőt, az ideggyökereket és a környező területeket, valamint megnagyobbodást, degenerációt és deformitást. Hasznos a lágyrészek vizsgálatához.

Skoliosis gyermekeknél

A gyermekeknél a scoliosis az életkor szerint osztályozható:

1) Infantilis (0-3 év),

2) Fiatalkorúak (3-10 éves korig),

3) Serdülő (11 éves és idősebb, vagy a pubertás kezdetétől a csontváz érettségéig).

Az idiopátiás scoliosis a serdülőkorban előforduló esetek túlnyomó többségét tartalmazza.

Súlyosságától és a gyermek életkorától függően a gerincferdülés gondos megfigyeléssel, fogszabályzó használatával és/vagy műtéttel kezelhető.

Veleszületett gerincferdülésben szenvedő gyermekeknél ismerten megnövekedett az egyéb veleszületett rendellenességek előfordulása.

Ezek leggyakrabban a gerincvelővel (20 százalék), a húgyúti rendszerrel (20-33 százalék) és a szívvel (10-15 százalék) kapcsolódnak.

Fontos, hogy a veleszületett gerincferdülés diagnosztizálása esetén elvégezzék a neurológiai, genito-húgyúti és kardiovaszkuláris rendszer értékelését.

Scoliosis felnőtteknél

A felnőttkorban előforduló vagy diagnosztizált gerincferdülés eltér a gyermekkori gerincferdüléstől, mivel a kiváltó okok és a kezelési célok eltérőek azoknál a betegeknél, akik már elérték a csontváz érettségét.

A legtöbb scoliosisban szenvedő felnőtt a következő kategóriákba sorolható

• gerincferdülésben szenvedő felnőtt betegek, akiket tizenéves korukban sebészi kezelésben részesültek,
• felnőttek, akik fiatalabb korukban nem részesültek kezelésben,
• a degeneratív gerincferdülésnek nevezett típusú gerincferdülésben szenvedő felnőttek.

A degeneratív gerincferdülés leggyakrabban az ágyéki gerincben (a hát alsó részén) fordul elő, és leggyakrabban a 65 éves vagy annál idősebb embereket érinti.

Gyakran kíséri gerincszűkület vagy a gerinccsatorna szűkülete, ami irritálja az ideggyökereket, megzavarva azok normális működését.

A degeneratív gerincferdüléssel járó hátfájás általában fokozatosan kezdődik, és az aktivitáshoz kapcsolódik.

A gerinc görbülete a gerincferdülés ezen formájában gyakran csekély, ezért a műtét csak akkor javasolt, ha a konzervatív módszerek nem csillapítják az állapothoz kapcsolódó fájdalmat.

Milyen kezelések hatékonyak a gerincferdülés leküzdésében

A legtöbb gyermek enyhe gerincferdülésben szenved, és valószínűleg nem lesz szüksége fogszabályzóval vagy műtéttel járó kezelésre.

Az enyhe gerincferdülésben szenvedő betegeknél figyelik a görbületi fok növekedésének változását.

Bár léteznek irányelvek az enyhe, közepes és súlyos szcioliotikus görbék kezelésére, a kezelés megkezdéséről mindig egyéni alapon, a pácienssel egyeztetve döntenek.

A következő tényezőket kell figyelembe venni:

• nem: a lányoknál sokkal nagyobb a progresszió kockázata, mint a fiúknak,
• a görbe súlyossága: a súlyosabb görbék idővel nagyobb valószínűséggel romlanak,
• görbe típusa: a kettős görbék, más néven S-alakú görbék, gyakrabban romlanak, mint a C-alakú görbék,
• a görbület helyzete: a gerinc középső (mellkasi) szakaszán elhelyezkedő görbék gyakrabban romlanak, mint a gerinc felső vagy alsó szakaszán lévő görbületek,
• növekedés: ha a gyermek csontjai leálltak, a görbe progressziójának kockázata alacsony. Ez azt is jelenti, hogy a fogszabályzó nagyobb hatást fejt ki azoknál a gyermekeknél, akiknek a csontjai még nőnek.

Scoliosis merevítő

Ha a gyermek csontjai még nőnek, és közepesen súlyos gerincferdülésben szenved, az orvos javasolhatja a fogszabályzó használatát.

A fogszabályzó viselése nem gyógyítja meg a gerincferdülést, és nem fordítja meg a görbét, de általában megakadályozza a deformitás további progresszióját.

A legelterjedtebb típusú merevítő műanyagból készül, és a testhez illeszkedő formája van, és szinte láthatatlan a ruha alatt.

A fogszabályzó hatékonysága a napi viselési órák számával nő.

A fogszabályzót viselő gyermekek általában részt vehetnek a legtöbb tevékenységben, és csak kevés korlátozással rendelkeznek.

Ha szükséges, eltávolíthatják a merevítőt sportoláshoz vagy más fizikai tevékenységhez.

A fogszabályzót akkor távolítják el, amikor a csontok növekedése leáll.

Scoliosis műtét

A súlyos gerincferdülés általában idővel előrehalad, ezért az orvos műtétet javasolhat a gerincgörbe súlyosságának csökkentése és annak rosszabbodásának megakadályozása érdekében.

A gerincferdülés leggyakoribb műtéti típusa a gerinc fúziója (vagy spinális arthrodesis).

A gerincfúzió során a sebészek két vagy több csigolyát kötnek össze, így azok nem tudnak önállóan mozogni.

A csigolyák közé csontdarabokat vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagot helyeznek

Fémrudak, horgok, csavarok vagy huzalok általában a gerinc ezen részét tartják egy bizonyos helyzetben, miközben a régi és az új csontanyag összeolvad.

Ha a gerincferdülés gyorsan fejlődik fiatal korban, a sebészek egy merev rudat helyezhetnek be, amelynek hossza állítható, hogy alkalmazkodjon a gyermek növekedéséhez.

Ez a rúd a gerincgörbület felső és alsó részén van rögzítve, és általában hathavonta meghosszabbítják.

A gerincműtét szövődményei lehetnek vérzés, fertőzés, fájdalom vagy idegkárosodás.

Ritkán a csont nem gyógyul, és további műtétre lehet szükség.

Bár a fizikoterápiás gyakorlatok nem állíthatják meg a progressziót vagy nem fordíthatják vissza a gerincferdülést, a gyakorlatok javíthatják az általános egészséget és jólétet.

A gerincferdülés hatásai a beteg életére

A gerincferdülés kezelése nehéz egy fiatal számára az amúgy is bonyolult életszakaszban.

A serdülők fizikai változásokkal, valamint érzelmi és szociális kihívásokkal néznek szembe.

A gerincferdülés diagnózisával olyan nehéz érzelmek léphetnek fel, mint a harag, a bizonytalanság és a félelem.

Egy erős és támogató kortárscsoport jelentős hatással lehet arra, hogy a gyermek vagy serdülő elfogadja a gerincferdülést, a gyámságot vagy a műtéti kezelést.

Ezért fontos, hogy a szülő bátorítsa gyermekét, hogy beszéljen barátaival és kérje támogatásukat.

A szülőknek fontolóra kell venniük a gerincferdülésben szenvedő szülők és gyermekek támogató csoportjához való csatlakozást.

A támogató csoport tagjai tanácsokkal szolgálhatnak, valós tapasztalatokat adhatnak át, és segíthetnek a személynek felvenni a kapcsolatot másokkal, akik hasonló kihívásokkal néznek szembe.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Lehetséges a scoliosis korrigálása? A korai diagnózis mindent megtesz

Mi az a teljes gerinc radiográfia és mire szolgál?

Hogyan éljük túl a boszorkányütést: Az akut derékfájás felfedezése

Lumbago: Mi ez és hogyan kell kezelni

Hátfájás: a testtartási rehabilitáció jelentősége

Epifiziolízis: „Képzen ki gyermekorvosokat a késői diagnózisok elkerülésére”

Idiopátiás scoliosis: mi ez és hogyan kell kezelni

Felnőttkori gerincferdülés diagnózisa és kezelése

Scoliosis és hyperkyphosis: a serdülőkortól a felnőttkorig

forrás

Bianche Pagina