Kolposzkópia: a hüvely és a méhnyak vizsgálata
A kolposzkópia egy olyan vizsgálat, amely lehetővé teszi a szeméremtest bőrének, a hüvely nyálkahártyájának (azaz a bélés felületének) és a méhnyak pontos megjelenítését.
Ha a kolposzkópia során kóros területet fedeznek fel, egyidejűleg kisméretű szövetmintát (biopsziát) is lehet venni, amelyet mikroszkópos elemzés céljából laboratóriumba küldenek.
A kolposzkópiát általában a hüvely és a méhnyak alapos vizsgálatára kérik rendellenes Pap-teszt jelenlétében.
A kolposzkópia elvégzéséhez a nőgyógyász egy távcsőre emlékeztető nagyítót használ, amelyet kolposzkópnak neveznek.
A kolposzkóp 2-60-szorosára erősíti a látást, lehetővé téve az orvos számára, hogy észlelje azokat az eltéréseket, amelyek szabad szemmel is elkerülhetők lettek volna.
Egyes típusú kolposzkópok kamerához vagy videokamerához vannak csatlakoztatva, amelyek lehetővé teszik a teszt során kiemelt gyanús területek állandó képeinek készítését.
A kolposzkópia elvégzéséhez az is szükséges, hogy a vizsgálandó felületeket ecetsavba, esetenként jódoldatba (Lugol-oldat) átitatott vattakoronggal óvatosan áttöröljük.
Ezek a vizsgált nyálkahártyákra felvitt anyagok képesek kiemelni az esetlegesen előforduló rendellenes területeket.
Általában egy vagy több biopsziát vesznek azokról a kóros területekről, amelyek kimutathatók, hogy a vett szövet mikroszkópos elemzésével végleges döntést lehessen hozni: azaz gyulladásos sejtekről, rákmegelőző sejtekről (azaz olyan sejtekről, amelyek rákká fejlődhetnek) vagy rákos sejtek.
Mire jó a kolposzkópos vizsgálat?
A kolposzkópia a következő esetekben javasolt
- kóros Pap-teszt jelenlétében, a méhnyak nyálkahártyájának alapos vizsgálata érdekében, hogy nincs-e kóros terület. Ha a kolposzkópia során kóros területet észlelnek, akkor általában ugyanabban az időpontban vesznek kis szövetmintát a méhnyak felszínéről (nyaki biopszia) vagy a csatornát borító hámból, amelyen keresztül a méh a hüvelybe nyílik (endocervikális csatorna). az idő, mint a teszt.
- Fekély vagy egyéb rendellenesség (pl. genitális szemölcs) jelenlétében, amelyet a beteg maga talált, vagy nőgyógyászati kivizsgálás során a szeméremtestben, a hüvelyben és/vagy a méhnyakban.
- A hüvely vagy a méhnyak szintjén kiemelt kóros terület evolúciójának időbeli ellenőrzésére (az orvosi szakzsargonban „követés”), vagy a rákmegelőző elváltozás jelenlétére végzett kezelés hatékonyságának megerősítésére.
Hogyan készüljünk fel a kolposzkópiára?
A kolposzkópiát megelőző 48 órában ne használjon zuhanyozót, ovulációt, hüvelykrémet vagy tampont.
Ebben az időszakban is célszerű elkerülni a szexuális kapcsolatot.
Mind a nemi érintkezéssel járó trauma, mind az intravaginális anyagok használata különböző mértékben megváltoztathatja vagy elfedheti a méhnyak felszínén lévő sejteket.
A kolposzkópiát a ciklusnak olyan időszakában kell elvégezni, amikor nincs menstruáció vagy vérzés, mivel a vér jelenléte megzavarhatja a vizsgált nyálkahártya jellemzőinek megfelelő megjelenítését.
A legjobb időpont a mintavételre a menstruációs ciklus korai szakasza, azaz a menstruáció kezdete után 10-20 nappal.
A vizsgálat elvégzése előtt a nőgyógyász röviden rekonstruálja a páciens kórelőzményét úgy, hogy kikérdezi
- a menarche (az első menstruáció) időpontja, a menstruációs ciklus jellemzői, az utolsó menstruáció időpontja. Ha amenorrhoea van jelen, hasznos lehet, ha a beteg terhességi tesztet vagy vérmintát vesz a vizsgálat előtt, hogy kizárja a terhességet. A vizsgálat elvégzése előtt elengedhetetlen, hogy az orvos kizárja a terhesség lehetőségét. Bár a kolposzkópia teljesen biztonságos teszt a terhesség alatt, és még a méhnyak biopszia is alacsony kockázattal jár (a vetélés kockázata), előfordulhat, hogy a vizsgálat helyén nagyobb a vérzés.
- Bármilyen gyógyszerfelvétel és/vagy ismert vagy gyanított allergia gyógyszerekkel és/vagy egyéb anyagokkal szemben.
- Bármilyen vérzési probléma.
- Bármilyen jelenlegi vagy korábbi hüvelyi, méhnyak- vagy kismedencei fertőzés és bármilyen kapcsolódó szisztémás (pl. antibiotikumok vagy gombaellenes szerek) és/vagy helyi (pl. petesejtek, krémek alkalmazása) terápia.
A kolposzkópia előtt a pácienst felkérik, hogy írja alá a vizsgálathoz hozzájáruló nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy tájékoztatást kapott a vizsgálattal járó kockázatokról, és hozzájárul a vizsgálat elvégzéséhez.
Végül hasznos lehet, ha a páciens a vizsgálat előtt kiüríti a hólyagját, hogy nagyobb kényelmet biztosítson az eljárás során.
Kolposzkópia: hogyan történik a vizsgálat
A kolposzkópia egy olyan vizsgálat, amelyet járóbeteg alapon, tapasztalt nőgyógyász végez.
Ha az eljárás során biopsziára van szükség, a vett szövetet tapasztalt patológushoz küldik mikroszkópos elemzés céljából.
Először is, a páciensnek ki kell ürítenie a hólyagját, le kell vennie a derék alatti ruházatot, és a nőgyógyászati kanapéra kell feküdnie, hátát és lábát a fémtámaszokban.
Ez a pozíció azért szükséges, hogy a nőgyógyász megvizsgálhassa a hüvelyt és a nemi szerveket.
Ekkor a hüvelybe egy olyan műszert vezet, amelyet tükörnek neveznek, és amelynek célja, hogy széthúzza a hüvely falait, és ezáltal lehetővé tegye a hüvely belsejének és a méhnyak megtekintését.
A kolposzkópot ezután a hüvely bejáratához kell helyezni, hogy a nőgyógyász a mikroszkópon keresztül kinagyított képet kapjon a hüvely és a méhnyak felszínéről.
A vizsgálandó felületeket ezután ecetsavba és néha jódoldatba (Lugol-oldat) átitatott vattakoronggal óvatosan áttöröljük.
Ezek a vizsgált nyálkahártyákra felvitt anyagok képesek kiemelni az esetlegesen előforduló rendellenes területeket.
Ha a teszt egy vagy több kóros terület jelenlétét tárta fel, akkor ezeken a területeken egy vagy több biopsziát vesznek, hogy a vett szövet mikroszkópos elemzésével végleges döntést lehessen hozni: azaz gyulladásos sejtekről, rákmegelőző sejtekről van-e szó. azaz olyan sejtek, amelyek rákká fejlődhetnek) vagy rákos sejtek.
A vérzés a mintavétel helyén általában rendkívül kicsi.
Néhány esetben azonban a vérveszteség feltűnőbb lehet, és vérzéscsillapító szerek vagy vasalapú vérzéscsillapító oldatok (Monsel-oldat) vagy ezüst-nitrát alkalmazását teszi szükségessé.
Ha szövetgyűjtést kell végezni az endocervikális csatornán belül, akkor helyette az endocervicalis curettage (ECC) és/vagy endocervicoscopia néven ismert eljárást hajtják végre.
Mivel ez a terület a kolposzkóppal nem látható, ebben az esetben a nőgyógyász egy kis, éles szélű műszert, úgynevezett kürett óvatosan behelyez az endocervikális csatornába, amellyel a szövet egy kis részét lekaparja.
Az endocervical curettage kevesebb mint egy percet vesz igénybe, és végrehajtása során enyhe görcsöket okozhat.
Terhesség alatt nem végezhető.
A kolposzkópia és a biopszia általában körülbelül 15 percig tart
Fájdalmas lehet ez a teszt? A páciens kellemetlen érzést érezhet a tükör behelyezésekor, különösen, ha a hüvely irritált, rosszul van kenve vagy szűk.
Bizsergő érzés vagy enyhe görcsök jelentkezhetnek a nyaki biopszia elvégzésekor.
Ezek a kellemetlen érzések azonban minimálisra csökkenthetők, ha nem teljesen megszüntethetők, ha a páciens ellazul, mélyeket lélegzik a vizsgálat elvégzése közben.
A lélegzet visszatartása, a izgalom vagy a comb belső izmainak összehúzása teljesen kontraproduktív, mivel nemcsak meghosszabbítja a teszt elvégzéséhez szükséges időt, hanem fájdalmasabb is.
Lehetséges, hogy a biopszia után a betegnek kisebb vérzése és homályos kellemetlen érzése lehet akár egy hétig is.
Ezért hasznos lehet egészségügyi törülköző vagy steril géz viselése a ruházat védelme érdekében.
A biopszia után legalább egy hétig érdemes elkerülni a szexuális kapcsolatot, a forró fürdőt és a tampont, hogy a méhnyak meggyógyuljon.
A vizsgálat után egy-két napig enyhe égés végül normális lehet.
Azonban azonnal forduljon nőgyógyászhoz, ha a vizsgálat után kóros reakciók jelentkeznek, mint pl
- erős hüvelyi vérzés (több, mint egy normál menstruáció)
- láz
- hasi fájdalom
- bőséges és bűzös hüvelyváladék.
Milyen kockázatokkal jár a kolposzkópos vizsgálat?
Nagyon ritkán a kolposzkópia fertőzést vagy elhúzódó vérzést okozhat. A vérzés megelőzhető vérzéscsillapító anyagokkal vagy vérzéscsillapítókkal a méhnyakon.
A kolposzkópia lehetséges eredményei
A nőgyógyász az első kolposzkópiás jegyzőkönyvet azonnal, azaz a vizsgálat végén kiadja a betegnek.
Biopszia esetén azonban a végeredmény csak néhány nap múlva lesz kész (1-3 hét az egyes laboratóriumok időigényétől függően).
Kolposzkópia és méhnyak biopszia
- Normál: Az ecetsav és a jód alkalmazása nem mutatott ki kóros területeket. A hüvely és a méhnyak nyálkahártyája normálisnak tűnik. A vizsgálat során a kórosnak tűnő területen vett biopsziás szövet mikroszkópos vizsgálata normális szövetet mutatott.
- Rendellenes: Ecetsav és/vagy jód alkalmazása kóros területeket tárt fel. Fekélyeket vagy egyéb elváltozásokat, például genitális szemölcsöket, vagy gyulladásos folyamatok kimenetelét (általában fertőző eredetű) észlelték a hüvelyben vagy a méhnyakban.
A vizsgálat során vett biopsziás szövet mikroszkópos vizsgálata kóros sejtek jelenlétét tárta fel, amelyek rák jelenlétére utalnak, vagy amelyek rákot okozhatnak (prekancerózus elváltozások).
Mi zavarhatja a kolposzkópia eredményét?
A vér jelenléte megzavarhatja a méhnyak és a hüvely nyálkahártyájának megfelelő megjelenítését és ezáltal a vizsgálat eredményét.
A hüvelyi fertőzés megváltoztathatja a vizsgált nyálkahártya megjelenését, megváltoztatva a kolposzkópia eredményeit.
A zuhanyok, kenőanyagok vagy hüvelyi gyógyszerek alkalmazása után kevesebb mint 48 órával végzett kolposzkópia pontatlan eredményeket adhat, mivel ezek a termékek különféleképpen elfedhetik a méhnyak felszínén lévő sejteket.
A kolposzkópia álnegatív eredményt adhat, ha a szövetmintavétel mennyiségileg (a vett sejtek számszerűen kicsik) vagy minőségileg (a sejtek nem arról a területről származnak, ahol a lézió található) nem megfelelő.
Kolposzkópia: általános szempontok
A kolposzkópia nem rutinszerűen elvégzendő vizsgálat, azaz méhnyakrák szűrővizsgálata.
Ebből a célból Pap-tesztet végeznek.
Bár a normál kolposzkópia és a negatív biopszia nem zárja ki teljes bizonyossággal a rák jelenlétét, ilyen körülmények között a rák valószínűsége meglehetősen távoli.
Ha a kolposzkópia és a biopszia eredményei nem egyeznek a legutóbbi Pap-teszt eredményeivel (pl. Pap-teszt pozitív – kolposzkópia és biopszia normális – újra Pap-teszt pozitív), szükség lehet a biopszia megismétlésére, vagy esetenként további vizsgálat elvégzésére. kiterjedt típusú biopszia, nappali kórházi beavatkozásként (legfeljebb 12 órás kórházi kezelés) helyi, regionális vagy általános érzéstelenítésben, például LASER-kolposzkópia vagy LEEP.
Egyes esetekben az ilyen típusú biopsziának gyógyító célja is lehet, mivel a beteg szövet teljesen eltávolítható.
A rákos sejtek jelenlétére pozitív biopsziával végzett kolposzkópia általában elegendő a méhnyakrák diagnózisához.
Nem adnak azonban megfelelő információt a daganat kiterjedéséről és a szöveti invázió mélységéről.
A kolposzkópiát mindig tapasztalt nőgyógyásznak kell elvégeznie, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik ezen a területen.
A kolposzkópia terhesség alatt kockázat nélkül elvégezhető.
Ezzel szemben méhnyakbiopsziát csak akkor szabad terhesség alatt végezni, ha megalapozott a rák gyanúja.
Bár úgy tűnik, hogy a méhnyak-biopszia nem növeli a vetélés kockázatát, a mintavétel helyén fokozott a vérzés kockázata, ezért terhesség alatt kerülni kell.
A szövet eltávolítása az endocervikális csatornából (endocervikális küretázs) terhesség alatt mindig ellenjavallt.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Kolposzkópia: hogyan kell felkészülni, hogyan kell elvégezni, mikor fontos
Cisztitisz: tünetek, okok és gyógymódok
A hólyaghurut, az antibiotikumok nem mindig szükségesek: felfedezzük a nem antibiotikus profilaxist
Policisztás petefészek szindróma: jelek, tünetek és kezelés
Női cystitis, hogyan kell kezelni: Urológiai perspektívák
Hogyan nyilvánul meg a cystitis?
Méhnyakrák: A megelőzés jelentősége
Vulvodynia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni
Mi az a Vulvodynia? Tünetek, diagnózis és kezelés: beszéljen a szakértővel
Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei
Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni
Kismedencei varicocele: mi ez és hogyan lehet felismerni a tüneteket
Az endometriózis meddőséget okozhat?
Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos
Candida Albicans és a hüvelygyulladás egyéb formái: tünetek, okok és kezelés
Mi az a Vulvovaginitis? Tünetek, diagnózis és kezelés
Húgyúti fertőzések: A cystitis tünetei és diagnózisa
Méhnyakrákszűrés, THINPrep és Pap teszt: mi a különbség?
Diagnosztikai és műtéti hiszteroszkópia: mikor szükséges?
A hiszteroszkópia elvégzésének technikái és eszközei
Az ambuláns hiszteroszkópia használata a korai diagnózishoz
Méhhüvelyi prolapsus: mi az indikált kezelés?
Medencefenéki diszfunkció: mi ez és hogyan kell kezelni
Medencefenéki diszfunkció: kockázati tényezők
Salpingitis: A petevezeték-gyulladás okai és szövődményei
Hysterosalpingography: A vizsgálat előkészítése és hasznossága
Nőgyógyászati rák: mit kell tudni a megelőzésükről
A hólyag nyálkahártyájának fertőzései: cystitis