Burns, általános áttekintés
Beszéljünk az égési sérülésekről: az égés a bőr kisebb-nagyobb kiterjedésű sérülése, amely csak a felszíni réteget, az epidermist vagy a dermisz mélyebb rétegeit érintheti.
Ez egy tipikus sérülés, amelyet magas hőmérsékletű hőforrásokkal való érintkezés okoz.
Nem csak tárgyakról beszélünk, hanem folyadékokról és gőzökről is.
Égési sérüléseket okozhatnak bizonyos vegyi anyagok, például savak és nátronlúgok, amelyek a testet érik
A hővel való érintkezés sérülést okoz, mivel a szöveteket alkotó fehérjék denaturálódni kezdenek, elveszítik fiziológiai tulajdonságaikat, lehámlik.
Az érintett területen ödéma és bőrpír alakul ki.
A legsúlyosabb esetekben a változások a folyadékok jelentős kiürüléséhez vezethetnek, ami az érrendszerből kilépve a szervek és szövetek perfúziójának megváltozását idézi elő.
A rendelkezésre álló adatok szerint az égési sérülések ma már a negyedik helyen állnak a háztartási balesetek között, és uralják a munkahelyi balesetek rangsorát is.
Míg a fejlett országokban a férfiakat nagyobb mértékben érinti, minden valószínűség szerint a munkahelyi feladataik során vállalt nagyobb kockázatok miatt, addig a fejlődő országokban a nők dominálnak a rangsorban, túlnyomórészt családi életük miatt.
A láng okozta égések dominálnak.
Milyen fokozatúak az égési sérülések és tüneteik?
Annak megértése, hogy az égés enyhe vagy súlyos, nem olyan bonyolult.
Az égési sérülések három különböző súlyossági fokozatra oszthatók az érintett bőrréteg alapján.
Az első fokú égési sérülések a bőr legfelszínibb rétegét (az úgynevezett epidermiszt) érintik.
Ezek a legenyhébbek, fájdalom és bőrpír kíséri.
Általában néhány nap alatt meggyógyulnak, a megégett bőr fokozatosan lehámlik, helyet hagyva az új sejteknek.
Ebbe a kategóriába tartoznak a napégés és a háztartási balesetek tipikus égési sérülései.
Másodfokú (vagy részleges vastagságú) égési sérülések azok, ahol a bőr mélyebb rétegét (úgynevezett dermisz) érinti az égés.
A másodfokú égési sérülések viszont két kategóriába sorolhatók: az egyszerű égési sérülések spontán módon gyógyulnak, mint az első fokú égési sérülések; mély égési sérülések, hasonlóan a harmadfokú égési sérülésekhez, gyakran hagynak hegeket.
A bőr kipirosodott, és kis átlátszó hólyagok vannak, amelyek szérumot és plazmát tartalmaznak, úgynevezett flittens.
Erősebb égő érzés és néha fájdalom is jelentkezik, amely fájdalomcsillapítókkal csillapítható.
A harmadik fokú (vagy teljes vastagságú) égési sérülések a legsúlyosabbak
A bőr mélyebb rétegeit érintik, egészen az izom-, zsír- vagy csontszövetig.
Ha lángok vagy forró tárgyak okozzák, a bőr elhalása következik be, jellegzetes száraz, fekete varasodás képződésével.
Ha viszont vegyi anyagokkal való találkozás okozza, az égett bőr fehérnek és pépesnek tűnik.
Ennél a különleges égési sérülésnél nem érezhető fájdalom, mert az idegvégződések is tönkremennek.
A gyógymód a műtét.
Hogyan lehet megbecsülni az égési sérülés súlyosságát?
Az égési sérülés súlyosságának becslése, bár szakember pontossága nélkül, bizonyos paraméterek és a jelenlévő tünetek megfigyelésével lehetséges.
Az égési sérülés súlyosságát általában úgy számítják ki, hogy összevetik az érintett teljes felületet, az érintett anatómiai területet, az égés áldozatának korát (időseknél és gyermekeknél szükségszerűen súlyosabbak), és hogy voltak-e már elváltozások az érintett területen. ami elősegítheti a fertőzés kialakulását.
Általánosságban elmondható, hogy a vastagabb bőrrétegű és szőrrel borított anatómiai területek kevésbé érzékenyek, mint a kopasz vagy vékony bőrű területek, például a hónalj és az ízületi redők.
Ezt az érvelést követve a kisebb égési sérülések első fokú és másodfokú égési sérülések, amelyek a testfelület kevesebb mint 10%-át érintik.
Ezzel szemben az égési sérülések közepesnek vagy súlyosnak minősülnek, ha az arcon, a kezeken, a lábakon, a nemi szervek területén, az ízületeken, a légutakon és az emésztőrendszeren találhatók, vagy a testfelület több mint 10%-át érintik.
Minden harmadfokú égési sérülés súlyosnak minősül.
Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a helyzet tovább súlyosbodhat, ha a beteg bizonyos betegségekben, például szívbetegségben, cukorbetegségben, máj- és vesebetegségben szenved.
Az égési sérülések típusai a kiváltó ok szerint
Az égési sérülések további osztályozása a kiváltó ok szerint történik.
A hőégést lánggal, forró folyadékokkal, gázokkal vagy magas hőmérsékletű tárgyakkal való találkozás okozza.
Kémiai égés akkor következik be, amikor a bőr savas vagy bázikus, erősen irritáló anyagokkal való találkozás következtében megsérül.
Ebben az esetben olyan súlyos égési sérülések keletkeznek, hogy mélyen marják a bőrt.
Az elektromos égési sérülések vagy áramütések jellemzőek az áram be- és kilépésére a testből.
Az áramnak bemeneti és kilépési pontja van, és ahogy áthalad a testen, hőt termel.
Különösen, ha az elektromos feszültség nagyon magas, a szöveti nekrózis nagyon mély és kiterjedt lehet, és a károsodás helyrehozhatatlan.
Végül égési sérüléseket okozhat a sugárzás.
Sugárzás alatt mind a hosszú távú UV-sugárzásnak (napfény és mesterséges lámpák), mind a röntgensugárzásnak való kitettséget értjük.
Égési sérülések: milyen következményekkel járnak az egyénre nézve?
A bőr elégetése nemcsak a szervezet legnagyobb szervének, hanem a külső mikroorganizmusokkal szembeni fő védőrendszerének a károsítását is jelenti.
A bőr valójában egy fontos szűrő a szervezet számára, és sérülése a szervezet védekező képességének elvesztéséhez vezet.
Ha a bőrt égési sérülés éri, még enyhe égés esetén is, folyadékveszteség keletkezik, ami többé-kevésbé súlyos kiszáradáshoz vezet.
A kiszáradás befolyásolja a vérmennyiséget, ami jelentősen csökken.
A szerves perfúzió károsodott, és a szövetek nehezen teljesítik funkcióikat.
Ezért a közepes vagy súlyos égési sérülések közvetlen következményeként olyan szövődmények léphetnek fel, mint a hipotenzió és a hypovolaemiás sokk.
Súlyos betegeknél az égés az anyagcserére is hatással van, ami nagymértékben megnövekszik, ami rövid időn belül jelentős fogyáshoz vezet.
Ha nagy területeket érint súlyos égési sérülés, hősokk is előfordulhat, mivel a bőr normál hőszabályozási képessége károsodik.
A súlyos égési sérülések látható következményei közé tartozik az eschar képződése, azaz a szövet nekrózisának és ödémájának feltűnő területe.
Az égési sérülések, köztük az enyhe égési sérülések odafigyelése elengedhetetlen, mert gyakori ismétlődésük növelheti a rosszindulatú daganatok, például a bőr melanoma kialakulásának kockázatát.
Égési sérülések, hogyan diagnosztizáljuk
Minden égési sérülés káros, és egyiket sem szabad alábecsülni, még a legenyhébbeket sem.
Ha valaki megégett, mindig jó azonnal orvoshoz fordulni, ha a tünetek súlyosak és hosszú ideig fennállnak.
Ezzel elkerülhető a nyilvánvaló hegek kialakulásának kockázata, valamint a szövődmények és a szervezet egészségére gyakorolt mindenféle kihatás.
A fertőzés elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a sebet mindig tisztán tartsuk.
Az égési sérülés diagnosztizálása meglehetősen egyszerű, és magában foglalja a sérült terület közvetlen megfigyelését.
Az objektív vizsgálat során az orvos felméri a mélységet és a kiterjedést; kivizsgálja az okot, és megpróbálja kideríteni, hogy az illetőnek van-e más releváns klinikai állapota.
Vér- és vizeletvizsgálatra lehet szükség annak megállapítására, hogy az égési sérülés dekompenzációhoz vezetett-e, vagy ha olyan súlyos a kiszáradás, hogy intravénás folyadékpótlásra van szükség.
A súlyos kiszáradás könnyen sokkos állapotba vezetheti a szervezetet.
Ez azért jellemző, mert az általában a vérben lévő folyadékok az égett területen bekövetkező érelváltozások miatt visszaszívódnak.
Ha az égést nyílt láng okozza, EKG-ra és mellkasröntgenre lehet szükség annak megállapítására, hogy a füst belélegzése következtében nem sérül-e a tüdő és a légutak.
Bár a legtöbb esetben a vizsgálat vizuális, kérhető biopszia, azaz a sérült szövet egy részének kivétele annak tanulmányozására, és így mélyebb anamnézisre.
Ne feledje, hogy ha az égés az arcot, a kezet, a lábfejet és a nemi szerveket érinti, az súlyosnak minősül, és mielőbb szakemberhez kell fordulni.
A leghatékonyabb kezelések és prognózis
Az égési sérülések súlyosságától függően különböző kezelési módok léteznek.
Az első fokú égési sérülések általában körülbelül egy héten belül spontán gyógyulnak.
Fontos, hogy folyamatosan tisztán tartsuk őket a fertőzés elkerülése érdekében, mivel az égési sérülések még mindig bőrtörést jelentenek.
Égés vagy fájdalom esetén az orvos gyógyszeres terápiát javasolhat fájdalomcsillapítókkal, például ibuprofénnel és paracetamollal.
Különösen az első napokban ajánlatos a sebet steril kötéssel lefedni, hogy további mikroorganizmusok ne fertőzzék meg a szervezetet.
Ez a fajta kezelés ideális egyszerű és felületes másodfokú égési sérülések esetén is.
Ha a fájdalom intenzívebb, opioidok, például morfium adható be annak enyhítésére.
Az ilyen típusú égési sérülések prognózisa általában jó.
A gyógyulás után a bőr normális állapotba kerül.
Mély másodfokú és minden harmadfokú égési sérülés esetén elengedhetetlen az azonnali orvosi beavatkozás.
Minden érintett beteg esetében szükséges a kezeléssel ellátott kórházi felvétel, nemcsak a mély sebek kezelése miatt, hanem azért is, hogy megelőzzük más rendszerek és készülékek szövődményeit.
Ebben az esetben a sebek feltűnő hegeket hagynak, amelyek sebészeti bőrtranszplantációs terápiával javíthatók
A biopsziás technikával a beszakadt szövet egy részét tanulmányozásra veszik, és egy egészséges bőrterületet újra beültetnek a sebekre.
Súlyosabb égési sérüléseknél a nagyfokú kiszáradás és folyadékvesztés miatt intravénás folyadék adása válhat szükségessé.
Ha az égés által érintett rész ízületi redő, amelyen mozgást korlátozó hegek képződnek, fizioterápiás foglalkozások nyújthatók nyújtó gyakorlatok elvégzésére, az ízületek mozgékonyságának elősegítésére.
Nyilvánvalóan ez akkor kezdődik, amikor a graft sikeres, és a terület már nem jelent akut problémákat.
Mindenesetre nagyon fontos a bőr megfelelő ápolása a teljes gyógyulásig, a fertőzés elkerülése érdekében.
A tisztaság úgy biztosítható, hogy a sebet egyszerűen lefuttatjuk, majd steril kötéssel letakarjuk, hogy megvédjük a kórokozóktól.
Emlékeztetni kell arra, hogy a gyógyulási folyamat során normális a viszketés érzése, míg elektromos égési sérüléseknél néhány napig bizsergés is előfordulhat.
Súlyos égési sérülésekre szerencsére több égési központ, kórházi osztály is működik szakképzett személyzettel, ill felszerelés az ilyen típusú sérülések kezelésére.
Mi a teendő, ha égési sérülést szenved
Íme egy kis vademecum arról, hogy mit kell tenni, ha égési sérülés vagy egy közeli személy égési sérülést szenvedett, és segítségre van szüksége.
Kisebb és elsőfokú égési sérülés esetén ajánlatos a sebet szobahőmérsékletű vízzel lehűteni, ügyelve a megfelelő tisztításra.
Utána öltöztesd le és fedd le steril gézzel.
A következő napokban viseljen pamut ruhát, és ne törje össze a területet.
Tartsa meg azt a szokását, hogy naponta hideg vízzel folyassa a sebet (15-20 percig), mielőtt letakarná.
Ha az égési sérülés súlyos, távolítsa el a ruházatot és a kiegészítőket.
Ennek során ügyeljen arra, hogy ne sértse tovább a területet.
Ha szövet tapadt az égett bőrre, nem szabad eltávolítani.
Segítségre várva fektesse le a beteget és takarja le.
Az egészségügyi személyzet megkezdi az áldozat helyreállítását, és a legközelebbi égési központba szállítja
Fémlemezzel kell letakarni az embert, ez a készülék állandóan tartja a testhőmérsékletet.
Ne kenjen be semmit (krémeket, kenőcsöket, testápolókat) az égett sérült bőrére, ne szúrja ki a hólyagokat, és ne adjon az érintettnek inni.
Az orvosi beavatkozás magában foglalja a légutak és a légzés átjárhatóságának ellenőrzését, a beteg esetleges intubálásával.
Ezt az eljárást akkor alkalmazzák, ha a lángok égési sérüléseket okoznak, és a túlzott füst belélegzése veszélyeztetheti a légzéscserét.
Súlyosan dehidratált betegeknek intravénás folyadékot adnak be a normál vérmennyiség helyreállítására.
Ritka esetekben, amikor a hemoglobinszint túlzottan csökken, vérátömlesztésre van szükség.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Tüzek, füst belélegzése és égési sérülések: tünetek, jelek, kilenc szabály
Égési felület kiszámítása: 9-es szabály csecsemőknél, gyermekeknél és felnőtteknél
Tüzek, füst belélegzése és égési sérülések: a terápia és a kezelés céljai
Elsősegélynyújtás, súlyos égési sérülés azonosítása
Vegyi égési sérülések: elsősegélynyújtási és megelőzési tippek
Elektromos égés: Elsősegélynyújtási és -megelőzési tippek
6 tény az égési sérülések kezeléséről, amit a traumaápolóknak tudniuk kell
Robbanásos sérülések: Hogyan avatkozzunk be a beteg traumájába
Mi legyen a gyermekgyógyászati elsősegélynyújtó készletben
Kompenzált, dekompenzált és visszafordíthatatlan sokk: mik ezek, és mit határoznak meg
Égési sérülések, elsősegélynyújtás: hogyan avatkozzunk be, mit tegyünk
Elsősegélynyújtás, égési sérülések és forrázások kezelése
Sebfertőzések: mi okozza, milyen betegségekhez kapcsolódnak
Beszéljünk a szellőztetésről: mi a különbség a NIV, a CPAP és a BIBAP között?
Alapvető légúti felmérés: áttekintés
Légzési distressz vészhelyzetek: betegkezelés és stabilizálás
Légzési distressz szindróma (ARDS): terápia, mechanikus lélegeztetés, monitorozás
Újszülöttkori légzési distressz: figyelembe veendő tényezők
Légzési distressz jelei gyermekeknél: alapismeretek szülőknek, dadáknak és tanároknak
Három mindennapi gyakorlat a lélegeztetőgépes betegek biztonságának megőrzéséhez
A Prehospital Drug Assisted Airway Management (DAAM) előnyei és kockázatai
Klinikai áttekintés: Akut légzési distressz szindróma
Stressz és szorongás a terhesség alatt: Hogyan védjük meg az anyát és a gyermeket
Légzési distressz: Mik a légzési distressz jelei újszülötteknél?
Akut légúti distressz szindróma (ARDS): Útmutató a betegek kezelésére és kezelésére
Patológiai anatómia és kórélettan: Neurológiai és tüdőkárosodások fulladásból